Bencenc
| Bencenc (Aurel Vlaicu) | |
 |
|
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Algyógy város |
| Népesség | |
| Népesség | 891 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 213 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bencenc
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 23° 16′ 47″ | |
Bencenc (románul Aurel Vlaicu, korábban Binținți, németül Benzenz) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, a Kenyérmezőn. Szászvárostól 10 km-re északkeletre, a Maros folyó bal partján fekszik.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
1263-ben terra Sohteluk, Sothelik, Botheluk, Bohtteluk néven szerepelt. Mai nevét az 1291-ben szereplő birtokosáról, Bencenc (< Vincentius) székely ispánról kapta (először 1332-ban, Benchench alakban). Ezután még 1345-ben is Sahtoutelek néven említették.
Története [szerkesztés]
A marosi sószállítás egyik felügyelőhelye volt. A 13–16. században szászok lakták.
A 16–18. században erős református kisnemesi közössége is volt. 1695–1699-ben a menekült Szörény vármegyei nemesség egyik gyülekezőhelye.
1784. november 7-én Karp császári alezredes csapata határában győzte le a parasztfelkelőket.
A 18. század végén és a 19. században legnagyobb birtokosának, a Lázár családnak kastélya is állt a faluban. 1849. február 4. után a Vízaknáról hátráló honvédeket idáig űzték a császári csapatok.
1885 után Carl Wolff, az Allgemeiner Sparkasseverein nevű nagyszebeni bank igazgatója megvásárolta két csődbe ment földbirtokos birtokát és külön falurészbe a bácskai Cservenkáról telepített be evangélikus svábokat.
Legnagyobb birtokosai 1909-ben Ioan Mihu és Ioan Ierivoi örököse voltak.
Lakossága [szerkesztés]
1850-ben 597 lakosából 576 volt román és 12 magyar nemzetiségű; 580 ortodox, 9 református és 8 római katolikus vallású.
1900-ban 791 lakosából 609 volt román, 141 német és 40 magyar anyanyelvű; 608 ortodox, 99 evangélikus és 59 református vallású.
2002-ben 891 lakosából 875 volt román és 13 német nemzetiségű; 757 ortodox, 101 pünkösdista és 11 evangélikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A falutól Alkenyérig terjedő területen zajlott az 1479-es kenyérmezei csata. 1797-ben a Lázár család egy dombtetőre gloriettet emelt a csata emlékére, ezt a vasút 1869-es építésekor bontották el.
- Aurel Vlaicu szülőháza (1880-ban épült).
- Az evangélikus templomban kis emlékkiállítás látható.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1827-ben gróf Lázár Kálmán ornitológus, újságíró, 1848-as honvéd őrnagy. Sokáig a falubeli kastélyában őrizte madárgyűjteményét.
- Itt született 1882-ben Aurel Vlaicu mérnök, a repülés egyik úttörője.
- 1816-ban Lázár Benedek vendége volt Kazinczy Ferenc.
- 1853-ban Lázár Kálmánnál vendégeskedett Jókai Mór és lerajzolta a gloriettet.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Katherine Verdery: Transylvanian Villagers (Berkeley – Los Angeles – London, 1983) ISBN 0520048792
Külső hivatkozások [szerkesztés]
-
Bencenci viseletek
-
Zsúpfedeles parasztház (Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről)
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
