Hondol
| Hondol (Hondol) | |
 | |
| A római katolikus és az ortodox templom Hondolban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Felsőcsertés |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőcsertés |
| Irányítószám | 337193 |
| SIRUTA-kód | 89286 |
| Népesség | |
| Népesség | 465 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 394 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 12″, k. h. 22° 59′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 12″, k. h. 22° 59′ 11″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hondol (románul: Hondol, németül: Hondolen) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Erdélyi-érchegységben, Dévától 21 km-re észak–északkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve német szóból származik (~ a köznyelvi Handel) és érczúzóra vagy hutára utal. Első említése 1680-ból való, már mai alakjában.
Története[szerkesztés]
Aranybányáit a rómaiak alatt és a középkorban is művelték. A 18. század első felében katolikus német bányászokat telepítettek be. 1726-ban már létezett római katolikus egyháza, 1748-ban pedig fa kápolnát építettek. 1784-ben egy Popovici nevű papja húsz falu parasztságát csendesítette le, de a bosszú elől el kellett meneküljön. November 6-án a környék parasztsága, a helybeli Anghel és Toader Mârza vezetésével kifosztotta a nemesi kocsmákat.[2] 1786-ban igen népes település volt: 1547 lakosát (közülük 91% zsellér volt) és hat papját írták össze.
A hondoli, nagyági és boicai román bányászok a római katolikus templom védőszentje napján, a római katolikusokkal párhuzamosan megtartották a saját ünnepüket, amely a Chirvai la berbece ('kosos búcsú') nevet viselte. Az egyik kocsmában a résztvevők között kisorsoltak egy szalagokkal, borostyánnal és virággal feldíszített kost, amelyet az ünnep másnapján egy szertartásmester vezetésével és zenészek kísérete mellett végigvezettek az utcákon.[3]
Kohói 1881-ben beszüntették a termelést, ezután egy angol társaság vette át aranybányáját és kezdte újra művelését. A bányák és üzemek munkásai románok, németek és magyarok voltak, de a „magyar és németajku hivek elfelejtve anyai nyelvüket, oláhval cserélték fel.”[4] 1898-ban Hondoleana néven román takarékpénztára alakult. Legnagyobb birtokosa 1910-ben az Albina bank volt.
1956-ban kivált belőle Bocșa Mare szórt település és nagyági út mentén fekvő Bocșa Mică, mely mára nagyrészt üdülőkből áll. Az aranybányászat következtében eltűnt a föld színéről a falutól északkeletre fekvő Koranda- (Coranda-) hegy, ahol az 1970-es évektől 2006-ig külszíni fejtést folytattak.
Ásványai[szerkesztés]
Egy 1888-ban megjelent cikk[5] az aranyércen kívül a következő ásványok előfordulását említette Hondolról: realgár, pirargirit, szfalerit, antimonit, barit és pirit.
Lakossága[szerkesztés]
- 1850-ben 1711 lakosából 1535 volt román, 108 német, 44 cigány és 21 magyar nemzetiségű; 1530 ortodox és 167 római katolikus vallású.
- 2002-ben 558 lakosából 554 volt román és 3 magyar nemzetiségű; 492 ortodox, 40 pünkösdista és 15 adventista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Az ortodoxok temploma 1774-ben, a római katolikusoké 1787-ben épült.
- Használaton kívüli római katolikus temető.
- Găunoasa-barlang.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Ernest Armeanca: Săcărâmbul. Lugoj, 1932, 40. o.
- ↑ Teofil Frâncu – George Candrea: Românii din Munții Apuseni. Bucuresci, 1888, 39. o.
- ↑ Kovács Gyárfás: A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története. Szamosujvártt, 1895, 45. o.
- ↑ Benkő Gábor: Mineralogische Mittheilungen aus dem Siebenbürgischen Erzgebirge. Orvos-Természettudományi Értesitő 1888, 2. sz.
Források[szerkesztés]
Rainer Slotta, Volker Wollmann és Ion Dordea: Silber und Salz in Siebenbürgen, 8. köt., Săcărâmb (Nagyág): die Schatzkammer Rumäniens (Bochum, 2007)
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}