Felsőszálláspatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus)
SalasuDeSusHD (23).JPG
A vár kaputornya
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsószálláspatak, Fehérvíz, Korojesd, Kőaljaohába, Macesd, Malajesd, Nuksora, Parospestere, Pestere, Vajdej
Polgármester Petru Sorin Marica (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 337420
Körzethívószám 40 x54[1]
Népesség
Népesség 510 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 1
Község népessége 2359 (2011)[3]
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 479 m
Terület 223,05 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőszálláspatak  (Románia)
Felsőszálláspatak
Felsőszálláspatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 30′ 34″, k. h. 22° 57′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 34″, k. h. 22° 57′ 14″
Felsőszálláspatak weboldala
A nemesek temploma
A jobbágyok temploma alapító felirata

Felsőszálláspatak (románul Sălașu de Sus, 1967-ig Sălașul Superior) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hátszegi-medencében, a Retyezát-hegység északi lábánál, Hátszegtől 13 kilométerre délre fekszik.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 1153 lakosából 1090 volt román és 56 magyar anyanyelvű. Vallásuk szerint 847 ortodox, 244 görög katolikus és 34 református.
  • A 2002-es népszámláláskor 580 lakosa közül 578 fő (99,7%) volt román, egy magyar és egy cigány nemzetiségű; 487 ortodox, 78 baptista és hat pünkösdi vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevét 1453-ban említette először oklevél p. Felsewzallaspathak alakban. A középkor végén és az újkor elején legnagyobb birtokosa a helyi kenézi származású Szerecsen, majd a Kenderesi család. Román kuriális nemesi falu volt. 1683-ban huszonhét „egyházi nemes” család lakta, akik (magyar helyesírással) a Roska, Popa, Belál, Antal, Pogán, Kovács, Bál, Nyagomir, Kira, Nándra, Jánk és Bálint családnevet viselték, de a faluból vette nemesi előnevét a Hunyad vármegyében jelentős szerepet betöltő Mara család is.[4] Nemesi lakóinak legalábbis nagy része a 17. században református hitre tért. Román lelkésze azok között volt, akik az 1699. I. 21-én tartott bajesdi gyűlésen a református egyház keretében kívántak maradni.[5] Csikul nevű papját Keresztessy Sámuel 1711-ben felmentette a jobbágyi szolgálatok alól. Református egyháza egy időre megszűnt, de 1740 és 1772 között újraalapították. Eleinte Fehérvíz román nyelvű filiája volt, később önálló egyházközség, patrónusai pedig a helybeli Mara, Kenderesi, valamint a br. Györffy és a Partói családok.[6] Az 1770-es évek elején kezdték el a romos várkastély kápolnájának átépítését és az 1780-as évek második felére készültek el a munkával. 1799 előtt az egyházközség megszűnt.

Az itt élő jobbágyok és a nemesek egy része a 18. században uniált, de többségük az 1810-es évek folyamán ismét ortodoxxá lett.[7] Egy 1872-es híradás szerint 39, a későbbi vizsgálat szerint 93, sőt végül 156 személy megint görög katolikus hitre tért volna, mivel papjuk csak háromhetente tartott liturgiát és még a főünnepeket is elhanyagolta.[8] A népszámlálási adatok azonban nem tükrözik ezt a változást, így lehetséges, hogy csupán az ortodox egyházszervezet „zsarolásáról” volt szó.

I. Ferenc 1821-ben Szent György és Szent Mihály napjára országos, csütörtökönként pedig hetivásár tartását engedélyezte Felsőszálláspatakon a Kenderessy és Mara családok részére.[9] Valószínűleg lakói nemesi öntudatával magyarázható, hogy az 1850-es népszámláláson 1146 lakosából 846 magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Miután 1874-ben államosították szerény görög katolikus felekezeti iskoláját, 45 évig csak magyar nyelvű iskola létezett a településen, sőt 1876 után ide jártak a szomszédos Alsószálláspatak iskolaköteles gyerekei is. Az iskola kiemelt figyelmet kapott az állami oktatásügytől; az 1880-as évek második felében és még a századfordulón is öt tanítóval működött (igaz, később az egyik posztot megszüntették), és a lányok külön tanteremben tanultak.[10]

Az 1896-os budapesti „millenniumi faluban” egy govasdiai épület mellett egy felsőszálláspataki ház és istálló képviselte Hunyad vármegyét. A ház magas, pinceként használt kőalapra épült boronából, kontyos zsindelytetővel, melynek csúcsát faragott taréjjal díszítették. A díszes deszkakerítésű tornác a hosszanti oldal kétharmadát foglalta el. Három ajtó nyílt belőle a ház egy-egy helyiségébe: a szobába, a kamrába és a konyhába, melyek egymással nem közlekedtek.[11]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu északi végében részben állnak egykori várkastélyának falai. Az eredetileg középkori erődítményt előbb a Szerecsen, majd a Kenderesi, végül a Mara család birtokolta. Miután Tige tábornok bevette és felgyújtatta a kuruc párti Mara Izsák által védett családi erősséget, többé nem épült újjá. Korábbi kápolnáját az 1770-es–80-as években a falu reformátusai építették át. Manapság a kaputorony és a hozzá kapcsolódó helyiségek falai állnak három–négy méter magasan. Az ásatások alapján egykor téglalap alapú volt, tornyokkal erősített falai egy 95×55 méteres területet zártak körbe.
  • Az úgynevezett „jobbágyok templomának” (Szent Miklós ortodox templom) torony alatti része egy 16. század eleji építési periódusból maradt meg. A 18. században ezt a templomot használták a református nemesek is. Torony alatti kapuzata késő gótikus és városi műhelyből való. A bejárat felett porózus mészkőre írt, ószláv nyelvű alapító felirat látható. Évszám nincsen rajta, de a genealógiai adatok alapján a 16. század elejéről származik. A szöveg szerint a templomot Szerecsen fia Szerecsen, Szerecsen fia Jónás és Jónás fia Mihály javították. Érdekesség, hogy ekkor a család már katolikusnak számított, de a cirill betűs ószláv felirat keleti rítusú templomra utal. A hajót és az oltárt a 18. vagy a 19. században megnagyobbították.
  • A „nemesek temploma” (Péter és Pál apostolok ortodox templom) a 16. század végén–a 17. század elején épült. A református, később görög katolikus egyházi nemesek használták.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1758-ban Kenderesi Mihály politikus, irodalompártoló.
  • Itt született 1915-ben Lascu Bal matematikus.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Koncz József: Anno 1683. Haczogh vidéki nemesség regestruma. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1907, 130. o.
  5. Sípos Gábor: Román református eklézsiák oltalomlevele 1700-ból. Europa Balcanica–Danubiana–Carpathica 2/b. Bp., 1995, 356–59. o.
  6. Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: Együttélés a felekezetek és etnikumok között a 17–18. századi Hunyad–Zarándi Református Egyházmegyében. In Kupa László szerk.: Vallás és etnikum Közép-Európában. Pécs, 2008, 62. o.
  7. Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Hațegului. Lugoj, 1913
  8. Cornelia Elena Vulea: Biserica greco-catolică din vicariatul Hațegului (1850–1918). Cluj-Napoca, 2009, 123–24. o.
  9. Barcsay Adorján: Hátszegvidék vásártartási adománylevelei. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1909, 101–103. o.
  10. Halász Ferencz: Állami népoktatás. Budapest, 1902 és Camelia Elena Vulea: Școala românească în Vicariatul greco-catolic al Hațegului. Cluj-Napoca, 2009, 136. o.
  11. Jankó János: A millenniumi falu. Bp., 1989

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 1. Kolozsvár, 2003
  • Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997
  • Leírás, rajzok és fotók a várról (magyarul)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszálláspatak témájú médiaállományokat.