Berény (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berény (Beriu)
Adler - Costume populare masculine din Beriu, jud. Hunedoara.jpg
Berényi kaluserek a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
Berény címere
Berény címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsóvárosvíz, Kasztó, Kukuis, Magureny, Ósebeshely, Poieni és Szereka
Polgármester Emil Bîc (Uniunea Social Populară), 2012
Népesség
Népesség 666 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Község népessége 3138 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 187 m
Terület 184,79 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berény  (Románia)
Berény
Berény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 23° 11′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 23° 11′ 38″
Berény weboldala

Berény (románul: Beriu, németül Lammdorf vagy Bärend) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szászvárostól nyolc kilométerre délre, a Szászvárosvíz partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Kárpát-medencében többfelé, elszórtan előforduló török eredetű, talán kabar törzsnévből ered. Először 1332-ben Byrni és Beren, 1334-ben Beryn néven említették.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban szászvárosszéki szász falu volt, 1334-ben iskolamesterrel. A 19. században még látható volt egykori, román stílusú plébániatemplomának tornya. Lakossága a 15. században egy török betörés áldozatául esett. 1539-től román népességű.

A 18. század közepétől az Orláti Határőrezredhez tartozott, huszárkaszárnyát és katonai istállókat helyeztek el benne. A század második felében több templomfestő is dolgozott itt. 1775-ben 207 adózó családját írták össze.

A 19. században legjelentősebb birtokosa a kincstár volt. 1876-ban a megszüntetett Szászvárosszékkel Hunyad vármegye szászvárosi járásához csatolták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 741 román anyanyelvű lakosából 710 volt ortodox és 31 görög katolikus vallású.
  • 2002-ben 641 lakosából 637 volt román nemzetiségű; 611 ortodox és 26 pünkösdista vallású.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)