Alsótelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsótelek (Teliucu Inferior)
Preparation plant teliucu.jpg
Az egykori alsóteleki ércelőkészítő
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Csolnakoscserna, Felsőtelek és Lindzsina
Polgármester Daniel Pupeză (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 1387 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 2552 (2002)[2]
Magyar lakosság 35
Földrajzi adatok
Terület 39,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsótelek  (Románia)
Alsótelek
Alsótelek
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 43′ 2″, k. h. 22° 53′ 19″
é. sz. 45° 43′ 2″, k. h. 22° 53′ 19″
Alsótelek weboldala

Alsótelek (románul Teliucu Inferior vagy Teliucu de Jos, németül Untertelek) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Vajdahunyadtól hat kilométerre délre, a Cserna partján, a Ruszka-havas keleti peremén fekszik.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

1431-ben Thelek, 1750-ben Telyuk, 1760–62-ban Alsó Telek, 1808-ban Tyuluk, 1850-ben Telek Selinka, Telek Eisenhammer és Unter Telek néven említették. A 15. században Hunyad várának tartozéka volt. Benkő József szerint itt temették el Hunyadi János anyját, Morzsinai Erzsébetet (vagy Marzsinai Erzsébet). A vajdahunyadi kincstári uradalomhoz tartozó jobbágyai a 18. század közepén Ploszkabányán tartoztak bányanapszámot teljesíteni.[3]

Évszázadokon keresztül – változó intenzitással – bányásztak közelében vasércet. Egykor hámora is üzemelt, amelyet 1816-ban bontottak le. 1750-ben németeket, a 19. század végén, a vajdahunyadi vasgyártás megélénkülése után szentkeresztbányai székelyeket telepítettek be. A vasércen kívül dolomitot is kitermeltek. Római katolikus kápolnáját Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének a tiszteletére állították.

A 20. század második felében a vasércbánya a településtől északra feküdt. Ettől északnyugatra vasércelőkészítő üzemelt. A vasércelőkészítőt öt drótkötélpálya-szakasz kötötte össze a vajdahunyadi acélművel. 2005 szeptemberben a bányát megszüntették.

Lakossága [szerkesztés]

  • 1850-ben 444 lakosából 426 volt román, 15 cigány és 3 magyar nemzetiségű; 441 ortodox és 3 református vallású.
  • 1910-ben 823 lakosából 670 volt román, 139 magyar és 11 német anyanyelvű; 718 ortodox, 57 római katolikus, 22 református, 11 görög katolikus és 9 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 1387 lakosából 1343 volt román, 35 magyra és 9 cigány nemzetiségű; 1244 ortodox, 45 baptista, 35 pünkösdista, 22 római katolikus és 20 református vallású.

Források [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.

További információk [szerkesztés]

Az ércelőkészítő 1965-ben