Alsótelek
| Alsótelek (Teliucu Inferior) | |
 |
|
| Az egykori alsóteleki ércelőkészítő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Csolnakoscserna, Felsőtelek és Lindzsina |
| Polgármester | Daniel Pupeză (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 1387 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2552 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 35 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,5 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsótelek
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 43′ 2″, k. h. 22° 53′ 19″ | |
| Alsótelek weboldala | |
Alsótelek (románul Teliucu Inferior vagy Teliucu de Jos, németül Untertelek) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Vajdahunyadtól hat kilométerre délre, a Cserna partján, a Ruszka-havas keleti peremén fekszik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1431-ben Thelek, 1750-ben Telyuk, 1760–62-ban Alsó Telek, 1808-ban Tyuluk, 1850-ben Telek Selinka, Telek Eisenhammer és Unter Telek néven említették. A 15. században Hunyad várának tartozéka volt. Benkő József szerint itt temették el Hunyadi János anyját, Morzsinai Erzsébetet (vagy Marzsinai Erzsébet). A vajdahunyadi kincstári uradalomhoz tartozó jobbágyai a 18. század közepén Ploszkabányán tartoztak bányanapszámot teljesíteni.[3]
Évszázadokon keresztül – változó intenzitással – bányásztak közelében vasércet. Egykor hámora is üzemelt, amelyet 1816-ban bontottak le. 1750-ben németeket, a 19. század végén, a vajdahunyadi vasgyártás megélénkülése után szentkeresztbányai székelyeket telepítettek be. A vasércen kívül dolomitot is kitermeltek. Római katolikus kápolnáját Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének a tiszteletére állították.
A 20. század második felében a vasércbánya a településtől északra feküdt. Ettől északnyugatra vasércelőkészítő üzemelt. A vasércelőkészítőt öt drótkötélpálya-szakasz kötötte össze a vajdahunyadi acélművel. 2005 szeptemberben a bányát megszüntették.
Lakossága [szerkesztés]
- 1850-ben 444 lakosából 426 volt román, 15 cigány és 3 magyar nemzetiségű; 441 ortodox és 3 református vallású.
- 1910-ben 823 lakosából 670 volt román, 139 magyar és 11 német anyanyelvű; 718 ortodox, 57 római katolikus, 22 református, 11 görög katolikus és 9 evangélikus vallású.
- 2002-ben 1387 lakosából 1343 volt román, 35 magyra és 9 cigány nemzetiségű; 1244 ortodox, 45 baptista, 35 pünkösdista, 22 római katolikus és 20 református vallású.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.
További információk [szerkesztés]
.svg){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||
