Vulkán (Hunyad megye)
| Vulkán (Vulcan) | |||
 |
|||
| A szénmosó a szocializmus idején | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Hegyvulkán és Zsilymacesdparoseny | ||
| Polgármester | Gheorghe Ile (PSD), 2012 | ||
| Irányítószám | 336200 | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 27 577 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 29 740 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 2128 | ||
| Népsűrűség | 345 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 87,31 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vulkán
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 23′, k. h. 23° 18′ | |||
| Vulkán weboldala | |||
Vulkán (Zsilyvajdejvulkán, románul Vulcan, korábban Jiu-Vaidei-Vulcan, németül Wulkan) megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Petrozsénytől 12 km-re délnyugatra, Dévától 110 km-re délkeletre, a megye déli részén, a Nyugati-Zsil folyó völgyében, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij (a Zsil folyó román Jiu nevéből), Vajdej (Vajder) pásztorfalu és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett.
Története[szerkesztés]
Két házcsoportból (cătun), Krevediából és Vajdejből alakult ki (előbbi lakói nyilván Krivádiából települtek ide). Feketekőszén-telepeit 1788-ban Landau osztrák tábornok katonái fedezték fel. Éjszaka a tábornok a legenda szerint meggyújtatta a felfedezett szenet, mire a közeledő török sereg menten meghátrált a hatalmas tábornak vélt látványtól.
1850-ben a brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. Az 1860-as években megkezdődött munkáslakótelepeinek építése. Különösen az 1890-es és az 1900-as években fejlődött hatalmas ütemben, közepes méretű román faluból városi léptékű, soknyelvű településsé vált, ahová szerte Erdélyből, de külföldről is érkeztek a betelepülők. 1910-ben már 2234 bányász fejtette ki a szenet. 1895-ben német tőkével megalakult a Felső Zsil-völgyi Kőszénbánya Rt., amely Dilzsára, Vulkánra, Urikányra és Kimpulunyágra szerzett koncessziót.
1916-ban elfoglalta a román hadsereg, de a német–osztrák–magyar seregek hamar visszafoglalták. 1918-ban lett Románia része. 1943-ban és 1944-ban hadifogolytábor működött benne. A kb. 1800 szovjet hadifoglyot a lupényi és petrozsényi szénbányákban dolgoztatták.[4]
Várossá 1954-ben nyilvánították, municípiumi rangot 2003-ban kapott. 1966 után hozzácsatolták Zsilykorojesdet. A Zsil völgyének egyik jellegzetes bányavárosa volt, lakótelepekkel. Az 1990-es években a bányászat válságba került, de 2002-ben még 4200 fő dolgozott bányáiban. A bányászat hanyatlása miatt a népességszám is visszaesett.
2001 augusztusában 14 halálos áldozatot követelt egy bányarobbanás.[5]
Népessége[szerkesztés]
A város népességének alakulása:
| 1850 | 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1920 | 1930 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 |
| 494 | 566 | 623 | 600 | 726 | 1496 | 7184 | 10 400 | 11 100 | 14 859 | 17 005 | 25 844 | 32 160 | 27 577 |
- 1850-ben 494 lakosából 456 volt román, 25 német és 13 magyar nemzetiségű; 363 görög katolikus, 94 ortodox és 24 római katolikus vallású.
- 1910-ben 7184 lakosából 3461 volt magyar, 3055 román, 430 német és 166 főleg lengyel és olasz anyanyelvű; 1970 római katolikus, 1752 ortodox, 1370 görög katolikus, 1184 református, 434 zsidó, 305 unitárius és 169 evangélikus vallású.
- 2002-ben 27 577 lakosából 25 153 (91%) volt román és 2128 (8%) magyar nemzetiségű; 22 589 ortodox, 2176 római katolikus[6], 1129 református, 614 pünkösdista és 201 görög katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Fontosabb gazdasági ágazatok a városban: bányászat, kereskedelem, textilipar, faipar.
Hírességek[szerkesztés]
- Itt született 1875. október 22-én Csiki Ernő entomológus.
- Itt született 1909-ben Horia Stanca zenetörténész.
- Itt született 1911. január 13-án Suba Dani újságíró, grafikus.
- Itt született 1911. január 25-én Pius Brânzeu orvos, a Román Akadémia tagja.
- Itt született 1912. április 5-én Vasile Copilu-Cheatră költő.
- Itt dolgozott római katolikus kántortanítóként 1920–1921-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató.
- Itt született 1926-ban Kovács Apollónia nótaénekes.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Dan-Simion Grecu: Lagăre pentru prizonieri sovietici în județul Hunedoara (1941-1944). Buletinul Cercului de Studii al Istoriei Poștale din Ardeal, Banat și Bucovina XIII, nr. 3
- ↑ [1]
- ↑ A római katolikusok nagy része moldvai származású és román anyanyelvű.
Források[szerkesztés]
- Felsőzsilvölgyi Kőszénbánya Rt. vulkányi bányaművei ismertetése. Budapest, 1903
- Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Hațegului. Lugoj, 1913
- Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981.
Képek[szerkesztés]
-
Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről: Vulkáni román viseletek
-
-
-
-
-
-
Momorlán porta
-
Gazdag román paraszt szobája Vulkánban
-
-
Szénakaszálás
-
Bányamunkások
-
Kézelődíszítés Vulkánból (Téglás István rajza 1885-ből)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A város honlapja (románul)
- Adatok a városról (románul)
- A vulkáni zsidó temető ismertetése (angolul)
- A vulkáni 2. sz. ortodox egyházközség honlapja (románul)
- Várostérkép
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
