Kazanesd
| Kazanesd (Căzănești) | |
 | |
| Ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Alváca |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alváca |
| Irányítószám | 337504 |
| Körzethívószám | +40 x54[1] |
| SIRUTA-kód | 91848 |
| Népesség | |
| Népesség | 201 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 317 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 08′ 34″, k. h. 22° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 34″, k. h. 22° 30′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazanesd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kazanesd (románul: Căzănești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Erdélyi-érchegység és a Zarándi-hegység találkozásánál, Brádtól 29 kilométerre nyugat–északnyugatra fekszik. A falut Alvácával összekötő bekötőutat a 2010-es évek elején aszfaltozták.
Népessége[szerkesztés]
A népességszám változása[szerkesztés]
Népessége 1850 és 1910 között több mint két és félszeresére nőtt, azóta viszont lecsökkent az 1850-es szint alá.
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1850-ben 258 ortodox vallású lakosából 223 volt román és 35 cigány.
- A századfordulón bányászok települtek be. Ennek eredményeképp 1910-ben 649 lakosából 589 volt román, 28 magyar és 29 egyéb anyanyelvű; 615 ortodox, 18 római katolikus és 14 zsidó vallású.
- 2002-ben 235 lakosából 234 volt román nemzetiségű és ortodox vallású.
Története[szerkesztés]
Először 1760-ban említették. Zaránd, 1876-tól Hunyad vármegyéhez tartozott. Határában a 18. század második felében a kincstár rézbányákat művelt, de a réz árának csökkenése miatt a 19. század elején fölhagytak a rézbányászattal.[2] Az 1900-as években a Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Rt. fejtett piritet a falutól a Tataroja-patak völgyében két és fél kilométerre fölfelé, a Tataroja és a Ponor összefolyásánál, 335 méterrel a tengerszint felett. A piritből vegyipari célokra kenet állítottak elő. A Ponor-völgyet 23,5 kilométeres iparvasút kötötte össze Alváca vasútállomásával, amelyet 1928-ban már faszállításra használtak.[3] A szocializmus idején itt működött Románia egyetlen kalcitbányája, amelyben 2010 körül a művelés szünetelt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox fatemploma 1725-ben épült. Falfestményeit a polyáni Ioan készítette 1828-ban.[4] A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03287 sorszámon szerepel.
- Két 1810-ben épült ház, az Elena Dudaşé (HD-II-m-A-03287) és Ioan Şerbé (HD-II-m-A-03290), valamint a 30-46 számú házak (HD-II-a-B-03288), amelyek a 19. század végén - 20. század elején épültek, műemléki védettséget élveznek.
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 147. o.
- ↑ Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 457. o.
- ↑ Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998
Források[szerkesztés]
- Lackner Antal: A kazanesdi kén-kovandbánya Hunyad vármegyében, Földtani Közlöny 1904, 399–415. o. PDF
- Alváca község honlapja (románul)
- Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}