Branyicska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Branyicska (Brănișca)
Branyicska kastely.jpg
A branyicskai Jósika-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Baresd, Bikótelep, Bóz, Furksora, Gyálakuta, Kabesd, Tirnáva és Tirnavica
Polgármester Teodor Lazăr (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 686 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 11
Község népessége 1767 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 183 m
Terület 78,46 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Branyicska  (Románia)
Branyicska
Branyicska
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 02″, k. h. 22° 46′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 02″, k. h. 22° 46′ 38″
Branyicska weboldala

Branyicska (románul: Brănișca) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros jobb partján, Dévától 15,5 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének forrása egy 'kis kapu', 'kis gyepű' jelentésű szláv *Braničьka alak (vö. Törcsvár román nevével). Történeti névalakjai: Baranchka (1323), Branchka v. Barynchka (1519), Branychka (1523).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. században a Barancskai család uradalmi központja volt. 1485 után részben a Werbőczy családé.

1595-ben uradalmával együtt Jósika István erdélyi kancellár birtokába került. Ettől kezdve legnagyobb birtokosa a 20. századig a Jósika család volt, amely nemesi, később bárói előnevét is a faluról vette.

1760-ban 260 ortodox lelket írtak össze benne. 1777-ben 19 hajós jobbágy is lakta, akiket a sószállító hajók Maroson való vontatására köteleztek. Az 1817-es éhínséget követően a falusiak elzálogosították szilvásukat. Jósika Miklós 1824 után elengedte jobbágyainak az éhínség alatt felhalmozott adósságait, enyhített a robotkötelezettségen és a dézsmán.

1868-ban megépült a vasút és a falu mellett a vasúti híd a Maroson. A vasút fellendítette a falu életét, a határban bazaltkitermelés indult, a faluban vaskályhagyárat hoztak létre. 1932-ben egy útépítő vállalat kőbányát nyitott a faluban, amelynek kezdetben 130 alkalmazottja volt és ma is működik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 465 lakosából 451 volt román, 10 cigány és 4 német nemzetiségű; 461 ortodox és 4 római katolikus vallású.
  • 1910-ben 848 lakosából 722 volt román, 100 magyar és 20 cigány anyanyelvű; 741 ortodox, 37 római katolikus, 33 zsidó, 20 református, 10 görög katolikus és 7 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 702 lakosából 691 volt román és 11 magyar nemzetiségű; 661 ortodox, 17 pünkösdista, 11 református, 7 baptista és 4 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Jósika-kastély elődje a 15. században épült. A 16. században Bethlen Farkasé és Fráter Györgyé volt, utóbbi lakott is benne. Petrovics Péter leromboltatta. 1590-ben Szalánczi László reneszánsz stílusban, mint négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt építtette újjá. 1595-ben a török párti Szalánczi által védett várat Báthory Zsigmond darabontjaival megostromolta és Szalánczit kétszáz török védővel együtt felkoncolta. 1757-ben a négy sarokbástya közül kettő lakhatatlanul romos volt, a Maros felőli szárny félig le is omlott, és főleg az északi szárnyat használták. 1784-ben a felkelő parasztok felgyújtották, elpusztítva ezzel Jósika Antal könyvgyűjteményét. A 19. század elején állították helyre. Parkjában egy 18. századi, mára romossá vált kápolna, dák és római kőtár. Idősek szanatóriumaként működik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ioachim Lazăr – Gheorghe-Laurențiu Dobrei – Laura-Magdalena Dobrei: Comuna Brănișca. Deva, 2007
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]