Feredőgyógy
| Feredőgyógy (Geoagiu-Băi) | |
 |
|
| Vízesés | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Algyógy |
| Népesség | |
| Népesség | 419 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350–375 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Feredőgyógy
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 56′ 8″, k. h. 23° 9′ 47″ | |
Feredőgyógy (Algyógyfürdő, románul Geoagiu-Băi, korábban Feredeu) fürdőhely Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Dévától 33 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
Népessége[szerkesztés]
- 1785-ben 290-en lakták.[2]
- 1850-ben 295 ortodox vallású lakosából 290 volt román és 5 cigány nemzetiségű.
- 2002-ben 419 lakosából 412 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 398 ortodox vallású.
Története[szerkesztés]
Az itt feltörő vasas-kénes, 29–32 °C-os hévforrásokat először a rómaiak használták, akik Germisara néven fürdőtelepet hoztak létre a helyén. Giovanandrea Gromo feljegyzése szerint a 16. század közepén Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, amit később több erdélyi fejedelem is felkeresett. Kazinczy Ferenc 1816-os látogatása idején a telep birtokosa br. Bornemisza Lipót volt. 1885-ben kilencszáz fürdővendéget fogadott. 1906-ban építették ki az Algyógyról a fürdőkhöz vezető műutat. 1907-ben hét fürdőmedence és hetven vendégszoba várta a vendégeket. A szocializmus idején modern szállodákat építettek benne, melyek nagy részét a rendszerváltás után felújították.
Látnivalók[szerkesztés]
- A római kori fürdő medencéi.
- A település a Poienari között fennmaradt az egykori római út egy szakasza.
- Meleg vizű vízesés a Gyógy-patakon.
Híres emberek[szerkesztés]
- A „feredő” vendége volt Izabella királyné, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, Haller Gábor, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter és Kazinczy Ferenc.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
Források[szerkesztés]
- Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai [1] PDF
- Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara. Alba Iulia, 2005 (a római fürdőtelepülés térképével)
Képek[szerkesztés]
-
A római fürdő
-
Szálloda
-
A római út
.png)
.png)
.png)
.svg){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||
