Russ
| Russ (Ruși) | |
 |
|
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhbrettye |
| Népesség | |
| Népesség | 263 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | <5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Russ
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 41′ 46″, k. h. 22° 59′ 32″ | |
Russ (románul Ruși) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Sztrigy bal partján, Pusztakalántól három kilométerre délre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
1453-ban Orozfalw, 1470-ben Rws, 1499-ben Orozfalwa, 1733-ban Russi, 1805-ben Rüsz alakban írták. A román ruși 'oroszok'-at, vagyis keleti szláv beszélőket jelentett.
Története[szerkesztés]
1453-ban a dévai váruradalom része volt, 1470-ben pedig a vajdahunyadi várhoz tartozó kenézjogú település. Kenézségét Mátyás ekkor Mares fia Uprisnak adományozta. 1520-ban Macskásy Gáspáré volt. 1555-ben enyingi Török Ferenc Fanchi Jánosnak, feleségének, Pempflinger Annának, Fanchi Katának és férjének, Zalasdi Jánosnak adományozta. 1589-ben Zalasdi Jánostól Geszti Ferenc vásárolta meg. 1598-ban Báthory Zsigmondtól Zalasdi János fia, Miklós kapta meg. 1559-ben és 1598-ban nemesi udvarház állt benne. Hunyad tartozékaként 1620-ban Bethlen Istváné lett. 1633-ban egyik birtokrészét alpestesi Balog Ferenc és neje, Temesi Sára, másik birtokrészét Széchy Mária várásolták meg. 1645-ben került Buda Péter Hátszeg vidéki alispán kezére, 1658. júl . 20-án II. Rákóczi György Székelyhídon kelt latin nyelvű oklevele szerint Barcsay Ákost iktatták be a Hunyad megyei Russ falu birtokába, amelyet 1200 forintért elzálogosftott neki. Később a Buda család volt a legnagyobb birtokosa. Református egyházának 1766-ban, Zeykfalvával együtt 17 híve volt. 1896-ban, Zeykfalvával közösen állami (magyar tannyelvű) népiskolát állítottak fel benne.
1880-ban 269 lakosából 231 volt román és 24 magyar anyanyelvű; 241 ortodox, 12 római katolikus, 8 református és 6 zsidó vallású.
2002-ben 263 lakosából 256 volt román anyanyelvű; 249 ortodox és 7 római katolikus vallású.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1840-ben Buda Ádám ornitológus.
- Itt született 1932-ben Mircea Păcurariu ortodox egyháztörténész.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Bőjthe Ödön: Húnyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. Bp., 1891
- Déri múzeum, Debrecen: Oklevelekb céhiratok a Déri múzeum gyüjteményeiben[1]
Képek[szerkesztés]
-
Russi pár (Adler Lipót felvétele a 20. sz. elejéről)
.svg){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||
