Aninósza
| Aninósza (Aninoasa) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Alsóbarbatyeniszkrony | ||
| Polgármester | Ilie Botgros (PSD) | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3120 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 5106 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 203 | ||
| Népsűrűség | 151 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 650 m | ||
| Terület | 34 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Aninósza
Pozíció Románia térképén
|
|||
Aninósza (Aninószabányatelep, Aninoszabányatelep, románul Aninoasa) város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nyugati-Zsil völgyétől északra, Petrozsénytól tíz km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Eredetileg határnév. A román aninoasa 'égeres' szóból való.
[szerkesztés] Története
Helyén a 19. század végéig Iszkrony legelője volt. Településként fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.
1900-ban megépült a Piscu bánya bányavasútja. 1908-ban üzembe helyezték az első aknafúró gépet és 1909-ben bevezették a biztonsági benzinlámpák használatát. 1914-ben megépült az Aninószát Petrozsénnyal összekötő második, 1931-ben pedig a Petrillára vezető drótkötélpálya.
1919-ben alakult római katolikus egyházközsége.
A település kizárólagos gazdasági ágazatát jelentő szénbányászat az 1970-es években jutott csúcspontjára, amikor évi több mint egymillió tonna kőszenet termeltek ki. Ezután a bánya folyamatosan hanyatlott, míg 2006-ban bezárták.
1930-ban vált ki Livazényból és 1989-ben szerzett városi rangot.
[szerkesztés] Demográfia
Aninósza népessége: 
- 1910-ben 1878 lakosából 951 volt magyar, 676 román, 172 német és 79 egyéb anyanyelvű; 555 római katolikus, 432 ortodox, 334 református, 324 görög katolikus, 105 evangélikus és 29 zsidó vallású.
- 2002-ben 3120 lakosából 2870 volt román, 203 magyar és 42 cigány nemzetiségű; 2531 ortodox, 306 római katolikus, 78 pünkösdista, 76 református, 34 baptista és 25 görög katolikus vallású.
[szerkesztés] Itt születtek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||
