Vecel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vecel (Vețel)
Vulcsesdi fatemplom.JPG
A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Bojabirz, Brettyelin, Erdőhátrunk, Herepe, Káun, Kismuncsel, Lesnyek, Marosnémeti és Nagymuncsel
Polgármester Ioan Hențiu (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 91991
Népesség
Népesség 879 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 12
Község népessége 2872 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 113,89 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vecel (Románia)
Vecel
Vecel
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 22° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 22° 47′ 36″
Vecel weboldala
Micia romjai, a háttérben a marosnémeti hőerőművel
Micia3.JPG
Micia.JPG

Vecel (románul: Vețel, helyi ejtés szerint Vițăl,[3] németül Witzel) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dévától tíz kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján, az E68-as főút mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve valószínűleg egy német eredetű személynévből való. Először 1278-ban Vecil, majd 1371-ben Vechel, 1430-ban pedig Veczel alakban említették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1785-ben 151 polgári és 150 határőr lakosát írták össze. 1790-ben 304 görög és 18 római katolikus lakta. Vulcsesdnek 1785-ben 130 lakosa volt, valószínűleg valamennyien ortodoxok.[4]
  • 1910-ben 444 lakosából 432 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 324 görög katolikus, 108 ortodox és 8 református vallású.
  • 2002-ben 850 lakosából 826 volt román, 12 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 786 ortodox, 50 pünkösdista és 9 református vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak tőle keletre építették fel Dacia provincia egyik legjelentősebb castrumát, Miciát, amely nyugat felől a Maros völgyét védte. A tábor egyébként csak a környéken talált feliratok alapján azonosítható. Közelében a római és a középkorban rezet bányásztak.

1479-ben oppidumként említették. 1491-ben a két hasonló nevű falu, Magyarweczel és Olahweczel Solymos várához tartozott. 1521-ben Oláhvecel kenéze Michael Dragota, míg Magyarvecelé Stephanus Brathyna volt. 1766 és 1850 között az orláti határőrezredhez tartozott. Valószínűleg 1956-ban hozzácsatolták a tőle nyugatra, a Tolcu-hegy túloldalán fekvő, ám a korábban görög katolikus többségű Veceltől eltérően ortodox Vulcsesdet (1491-ben Welczez, 1601-ben Vultzecz, 1733-ban Velcsez, 1760–62-ben Vulcsesd, 1910-ben 301 román, 4 magyar és 1 német anyanyelvű lakos).

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Micia nagy kiterjedésű tábor volt a marosnémeti hőerőműtől délre, egy nem túl jelentős polgári településsel, vámhellyel és a Maroshoz közelebb két melléktáborral. A területről származó köveken több mint 250 felirat található. Sikerült azonosítani Iuppiter Hieropolitanus és a mauretaniai istenek templomát,[5] utalásokból pedig tudjuk, hogy létezett Sol Invictus-, Ízisz- és talán Hercules- és Nemesis-temploma is. Feltárták amfiteátrumát, fürdőit, kerámiaégető kemencéit, lakóházait és két nekropoliszát. A korai újkorban köveit a környékbeliek újrafelhasználták többek közt herepei és vulcsesdi parasztházakhoz és Szolnokay Péter veceli házának pincéjéhez. Egy kövét a marossolymosi ortodox fatemplomba vitték az oltár alá, egy másikat a marosnémeti református templom padlójába építették. Sírkőként felhasználták őket a dévai református, a brettyelini és a veceli temetőben. A 18. században a külföldi utazók már rendszeresen felkeresték, és lemásolták a feliratokat. Legértékesebb emlékeit a műgyűjtő nagybirtokosok szállíttatták el – ekkor kerültek miciai kövek a branyicskai Jósika-, a feleki Brukenthal-, a marosnémeti Gyulay-, a kéméndi Váradi- és a zámi Nopcsa-kastélyba. A legnagyobb mennyiséget azonban 1806-ban, a Maros menti postaút építésekor használták fel. Az 1816-ban idelátogató Kazinczy Ferenc már így írt: „Sok időt vesztegeték el, míg egy ép téglára találhaték.”[6] Az első tudományos vizsgálatot végzők között Torma Károly, Kuun Géza és Téglás Gábor kutatták.
  • Vulcsesden 1790-ben épült ortodox fatemplom.
  • A faluban álló kőtemplomot 1939-ben kezdték el építeni és több évtizedes szünet után, 2006-ban folytatták az építkezést.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1924-ben Francisc Munteanu író.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 175. o.
  4. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  5. Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1
  6. Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecel témájú médiaállományokat.