Vecel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vecel (Vețel)
Vulcsesdi fatemplom.JPG
A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Beosztott falvak Bojabirz, Brettyelin, Erdőhátrunk, Herepe, Káun, Kismuncsel, Lesnyek, Marosnémeti és Nagymuncsel
Polgármester Ioan Hențiu (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 879 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2872 (2011)[2]
Magyar lakosság 12
Földrajzi adatok
Terület 113,89 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vecel  (Románia)
Vecel
Vecel
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 22° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 22° 47′ 36″
Vecel weboldala
Micia romjai, a háttérben a marosnémeti hőerőművel
Micia3.JPG
Micia.JPG

Vecel (románul Vețel, helyi ejtés szerint Vițăl,[3] németül Witzel) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dévától tíz kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján, az E68-as főút mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve valószínűleg egy német eredetű személynévből való. Először 1278-ban Vecil, majd 1371-ben Vechel, 1430-ban pedig Veczel alakban említették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1785-ben 151 polgári és 150 határőr lakosát írták össze. 1790-ben 304 görög és 18 római katolikus lakta. Vulcsesdnek 1785-ben 130 lakosa volt, valószínűleg valamennyien ortodoxok.[4]
  • 1910-ben 444 lakosából 432 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 324 görög katolikus, 108 ortodox és 8 református vallású.
  • 2002-ben 850 lakosából 826 volt román, 12 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 786 ortodox, 50 pünkösdista és 9 református vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak tőle keletre építették fel Dacia provincia egyik legjelentősebb castrumát, Miciát, amely nyugat felől a Maros völgyét védte. A tábor egyébként csak a környéken talált feliratok alapján azonosítható. Közelében a római és a középkorban rezet bányásztak.

1479-ben oppidumként említették. 1491-ben a két hasonló nevű falu, Magyarweczel és Olahweczel Solymos várához tartozott. 1521-ben Oláhvecel kenéze Michael Dragota, míg Magyarvecelé Stephanus Brathyna volt. 1766 és 1850 között az orláti határőrezredhez tartozott. Valószínűleg 1956-ban hozzácsatolták a tőle nyugatra, a Tolcu-hegy túloldalán fekvő, ám a korábban görög katolikus többségű Veceltől eltérően ortodox Vulcsesdet (1491-ben Welczez, 1601-ben Vultzecz, 1733-ban Velcsez, 1760–62-ben Vulcsesd, 1910-ben 301 román, 4 magyar és 1 német anyanyelvű lakos).

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Micia nagy kiterjedésű tábor volt a marosnémeti hőerőműtől délre, egy nem túl jelentős polgári településsel, vámhellyel és a Maroshoz közelebb két melléktáborral. A területről származó köveken több mint 250 felirat található. Sikerült azonosítani Iuppiter Hieropolitanus és a mauretaniai istenek templomát,[5] utalásokból pedig tudjuk, hogy létezett Sol Invictus-, Ízisz- és talán Hercules- és Nemesis-temploma is. Feltárták amfiteátrumát, fürdőit, kerámiaégető kemencéit, lakóházait és két nekropoliszát. A korai újkorban köveit a környékbeliek újrafelhasználták többek közt herepei és vulcsesdi parasztházakhoz és Szolnokay Péter veceli házának pincéjéhez. Egy kövét a marossolymosi ortodox fatemplomba vitték az oltár alá, egy másikat a marosnémeti református templom padlójába építették. Sírkőként felhasználták őket a dévai református, a brettyelini és a veceli temetőben. A 18. században a külföldi utazók már rendszeresen felkeresték, és lemásolták a feliratokat. Legértékesebb emlékeit a műgyűjtő nagybirtokosok szállíttatták el – ekkor kerültek miciai kövek a branyicskai Jósika-, a feleki Brukenthal-, a marosnémeti Gyulay-, a kéméndi Váradi- és a zámi Nopcsa-kastélyba. A legnagyobb mennyiséget azonban 1806-ban, a Maros menti postaút építésekor használták fel. Az 1816-ban idelátogató Kazinczy Ferenc már így írt: „Sok időt vesztegeték el, míg egy ép téglára találhaték.”[6] Az első tudományos vizsgálatot végzők között Torma Károly, Kuun Géza és Téglás Gábor kutatták.
  • Vulcsesden 1790-ben épült ortodox fatemplom.
  • A faluban álló kőtemplomot 1939-ben kezdték el építeni és több évtizedes szünet után, 2006-ban folytatták az építkezést.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1924-ben Francisc Munteanu író.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 175. o.
  4. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  5. Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1
  6. Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecel témájú médiaállományokat.