Hierapolisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hierapolisz
Világörökség
Hierapolis gate.JPG
Hierapolisz főutcájának bejárata
Adatok
Ország Törökország
Típus Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok III, IV, VII
Felvétel éve 1988
Elhelyezkedése
Hierapolisz  (Törökország)
Hierapolisz
Hierapolisz
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 55′, k. h. 29° 07′Koordináták: é. sz. 37° 55′, k. h. 29° 07′

Hierapolisz (Hierapolis; görögül: Ιεραπολις, a.m. "Szent város") egy ősi város közvetlenül Pamukkale mellett délnyugat Törökországban, Denizli városától légvonalban 17 km-re északra.

Hierapolisz része az UNESCO világörökségi helyszíneinek; nem tévesztendő össze a kelet-törökországi Hierapolis Bambyce (Mabog) városával.

Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 2. században is használták, Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.

I. sz. 17-ben egy földrengés elpusztította a várost, melyet újjáépítettek. 1534-ben azonban egy újabb földrengés rázta meg a területet és teljesen lerombolta a várost, mely elhagyatott vidékké vált. Amikor a 20. század-ban újra fölfedezték Pamukkale Pamutkastélyát, a várost feltárták és egy múzeumot létesítettek a leletek kiállításához. Hierapoliszban találjuk Kleopátra fürdőjét, melyben a legenda szerint maga az egyiptomi királynő fürdőzött. A forrás fölé épült, márványkővel kirakott ősi uszodában a látogatók is megmártózhatnak.

Jelenleg olasz tudósok dolgoznak a város helyreállításán. Az egykori főutcát övező oszlopokat is ők állították fel újra. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai is. A várost övező környék parkosítása és kövezése jelenleg is folyik, melynek célja, hogy megkönnyítsék az egyre növekvő számú turista eljutását Hierapoliszon keresztül Pamukkale medencéihez.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyreállított oszlopos út