Topkapı palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isztambul történelmi negyedei
Világörökség
Istanbul Topkapi Sarayi.JPG
A Topkapı palota bejárata, a Babu-s Selam kapu
Adatok
Ország Törökország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
Topkapı palota (Törökország)
Topkapı palota
Topkapı palota
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 47″, k. h. 28° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 41° 00′ 47″, k. h. 28° 59′ 02″

A Topkapı palota (törökül: Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építésére II. Mehmed szultán (a Hódító) adott utasítást 1459-ben és 1465-ben fejezték be. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson (Sarayburnu). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.

A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik, ahol - többek között - porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók.

Az Első Udvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Topkapi modellfotó (KT.2005)
A hárem tervrajza

Az Első Udvar (Alay Meydanı) a Szeráj csúcson terül el és magas falak veszik körül. Másik neve Janicsárudvar.

A főkapu elnevezése Bab-ı Hümayun, azaz Birodalmi Kapu. Itt található a régi pénzverde (1727-ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőkutakat, pavilonokat (például az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (például a Gülhane azaz Rózsaparkot) is.

A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után, valamint III. Ahmed Szökőkútja, mely a rokokó stílus egyik kiváló példája.

Az Első Udvarból a hatalmas Üdvözlés Kapuja (Babüsselam) vezet a Második Udvarba (Divan Meydanı) és a palotába.

A Második Udvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második udvarban található a kórház, a pékség, a janicsárok lakrészei, istállók; a Hárem és a Diván az északi részen, valamint a konyhák a déli oldalon. A konyhákban található a világ legnagyobb kínai kék-fehér és szeladon porcelángyűjteménye, melyet a szultánok rendkívüli becsben tartottak, mivel az edényekről azt állították, hogy megváltozik a színük, ha az étel vagy ital mérget tartalmaz.

A Divan Salonu helyiségben gyűltek össze a szultán tanácsadói, hogy megvitassák a birodalom ügyeit. A helyiség része egy sűrű rácsokkal elfedett titkos szoba, ahonnan a szultán megfigyelhette az ülést. Mivel az elfüggönyözött szobába belátni nem lehetett, így a tanács tagjai sohasem tudhatták, jelen van-e a szultán vagy sem; ezzel minimálisra csökkentve az összeesküvés lehetőségét.

A Harmadik Udvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik pavilon csempézett belseje
A palota egyik terme, márvány burkolattal

A Boldogság Kapuja (Babüssaade) vezet a Harmadik Udvarba, mely a palota szíve, egy gazdag kert, melyet a Szultáni Kamra (Has Oda) épületei vesznek körül, közöttük a kincstárral, a háremmel és III. Ahmed könyvtárával.

A Kincstárban világszerte híres ékszerek találhatóak, közöttük a nevezetes Topkapı Tőrrel. 1747-ben a szultán a perzsa Nadir sah számára készítette a tőrt, de a sahot meggyilkolták még mielőtt átlépte volna a birodalom határát, ezért a szultán visszatartotta a tőrt. A tőr markolatát három hatalmas smaragd díszíti, a hüvelyt pedig gyémántokkal rakták ki. Ez a tőr szerepel a híres Topkapı című filmben.

A hárem épületében lakott a szultán anyja, a válide; valamint itt éltek a szultán ágyasai és feleségei, családtagjai és gyermekei; valamint ezek szolgái. A hárem épületében körülbelül 300 szoba van, mely 500 főnek adott otthont, beleértve a háremben szolgáló kasztrált férfiakat, az eunuchokat is. A hárem szobáinak nagy részét a híres építész, Szinán tervezte.

A Szent Palást Pavilonjában találjuk Mohamed köpenyét, kardját, egyik fogát és más ereklyéket. Még a szultán és családja is csak egy évben egyszer, Ramazan tizenötödik napján léphetett be ide. Ma viszont bárki megtekinteti az ereklyéket és nagyon sok muzulmán látogat ide zarándokként.

A Negyedik Udvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Negyedik Udvar a szultán magánkertjeként funkcionált, ahol számos pavilont, kerti házat (köşk), teraszt és virágoskerteket találunk.

1639-ben IV. Murád építtette a Baghdad pavilont, a város bevételének ünnepléseként.

Itt található még az a pavilon is, ahol fiatal fiúk körülmetélését végezték.

További jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdemes megtekinteni még az Igazság Bástyáját és a Tróntermet, ahol a szultán fogadta a vendégeket.

1853-ban I. Abdul-Medzsid az újonnan épült, modern Dolmabahçe palotába költözött át teljes udvartartásával együtt. A Topkapı palota ma múzeumként funkcionál és Isztambul egyik legvonzóbb látványossága.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Topkapı palota témájú médiaállományokat.