Szeladon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szeladon Ázsia egyes országaiban, legfőképpen Kína, Korea, Japán és Thaiföld területén népszerű mázas kőcserépedény. Az elnevezést az edényre és annak jellegzetes színére is használják, ami a szürkéstől a kékes színeken át a zöld különféle árnyalatáig terjed. A kőedényre magas vastartalmú agyagréteg kerül, ami égetéskor reakcióba lép a mázzal, így hozza létre a jellegzetes színt. Kínában különösen kedvelt módja a fazekasságnak, mivel a szeladonedények színe az értékes jádéra emlékeztet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első szeladonedényeket a Han-dinasztia korában (i.e. 206 - i.sz. 220) készítették Kínában, a máz oliva vagy barnászöld színű volt. Leginkább Csöcsiang, Kuangtung, Fucsien és Csianghszi tartományokban jeleskedtek a fazekasok a szeladonkészítés terén és innen terjedt át más ázsiai országokba is a készítési módszer.

A Korjo-dinasztia (918–1392) korából származó koreai szeladonedények leginkább dinnye vagy tök formájúak voltak, berakásos díszítéssel, amit a máz alá vittek fel karcolva, a Csoszon-korban pedig nyomásos technikával.

Japánban a Kamakura-korban (1192–1333) kezdték el a kínai és koreai szeladonedények másolását.

Ma már tömegesen gyártják a szeladonegdényeket otthoni használatra.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]