II. Eumenész pergamoni király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Eumenész Philadelphosz Szótér
Young Commander MAN Napoli Inv5588.jpg

Pergamon királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 197 – Kr. e. 159
Elődje I. Attalosz
Utódja II. Attalosz
Életrajzi adatok
Született
Kr. e. 221
Elhunyt
Kr. e. 159
Gyermekei III. Attalosz
Arisztonikosz
Édesapja I. Attalosz
Édesanyja Appolonisz


II. Eumenész Philadelphosz Szótér (Kr. e. 221Kr. e. 159) pergamoni király Kr. e. 197-től haláláig.

I. Attalosz királyt, édesapját követte a trónon. Hűséges szövetségese volt a rómaiaknak előbb Spárta királya, az etóliaiak, majd Nagy Antiochius szíriai király elleni háborújukban. Hűségéért Szíria területeinek jelentős részét Pergamonhoz csatolták, ezzel Eumenész az egyik legjelentősebb uralkodó lett a Földközi-tenger partvidékén. Később Prusziász király háborúzott vele, akit az elmenekült pun fejedelem, Hannibál is támogatott. Ebben a háborúban azonban Róma gyorsan Eumenész mellé állt, majd egy későbbi, Pharnakosz király elleni háborúban is jelentősen támogatta. Később a rómaiakkal való kapcsolata sokat romlott, amikor a rhodosziakkal került összetűzésbe, mert nem akarták, hogy Eumenésznek túlságosan nagy hatalom legyen a kezében. Szerencsére ismét barátira fordult ez a viszony, amikor Kr. e. 172-ben Perszeusz makedón király Róma ellen irányuló terveit ismertette a köztársasággal. A makedón háborúban is Róma pártján állt, amikor azonban a hőn áhított makedóniai területeket meghódítania nem sikerült, megcsappant a háborús lelkesedése, sőt, még Perszeusszal is alkut kötött. A háború után odáig romlott Eumenész Rómával való kapcsolata, hogy csatára is kerülhetett volna sor, ez azonban Eumenész halála miatt elmaradt Pergamon nagy szerencséjére. Nagyra nőtt birodalmát fiára szerette volna hagyni, de ő még kiskorú volt, így Eumenészt öccse, II. Attalosz követte a trónon.

A pergamoni Zeusz oltár a berlini Pergamonmuseum-ban

Eumenész bőkezűen támogatta a művészeteket és a tudományokat, sőt magukat a művészeket és a tudósokat is. Rengeteg tudóst és költőt hívott meg palotájába, és ő alapította a híres Pergamoni Könyvtárt is. Így akart versenybe szállni Egyiptommal, mert akkoriban a papirusz egyeduralma jellemezte az írásbeliséget, és kifejlesztették a városról elnevezett pergament. További jelentős műve Eumenésznek, hogy befejeztette az apja által megkezdett pergamoni Zeusz oltárt, ami az ókori világ hét csodájának egyike volt.

pénzérme II. Eumenész arcképével

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségül vette IV. Ariaratész kappadókiai király leányát, Sztratoniké hercegnőt, egyetlen gyermekükről lehet tudni: III. Attalosz későbbi király. Később született egy ismeretlen nőtől egy törvénytelen fia is: Arisztonikosz.

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona