Realgár
| Realgár | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | rosenit |
| Ásványosztály | szulfidok és rokon vegyületek |
| Alosztály | fémben szegény szulfidszerkezetek |
| Ásványcsoport | arzénszulfidok |
| Kémiai elnevezése | arzénszulfid |
| Képlete |
|
| Kristályrendszer | monoklin |
| Megjelenési forma | zömök, vaskos kristályok |
|
|
|
| Sűrűség | 3,56 g/cm³ |
| Keménység | 1,5-2,0 |
| Hasadás | kitűnően hasad |
| Törés | kagylós |
| Szín | vörös |
| Porszín | narancsvörös |
| Fény | gyémánt vagy gyantafényű |
| Átlátszóság | áttetsző |
| Különleges tulajdonság | fokhagyma szagúan könnyen olvad |
A realgár (névváltozata. rosenit) arzén tartalmú szulfidásvány. A Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályán belül a fémszegény szulfidok alosztályához, az arzén-szulfid ásványcsoport tagja. A monoklin rendszerben kristályosodik, zömök vagy kissé megnyúlt kristályai rostozottak, gyakori a szemcsés vaskos megjelenésű előfordulás. Ásványrendszertanilag első alkalommal 1747-ben Wallerius angol geológus ismertette, de már az ókorban ismerték. Nevét az arab rahdzs al-gár kifejezésből származtatják, ami barlangpornak felel meg. A Római Birodalom idején kis mennyiségben adagolva gyógyszerként alkalmazták, de elterjedt a korai kínai orvoslásban is. A természetben előfordul AsS kémiai megjelenésben, amikor pararealgár elnevezést használják. Ipari alkalmazása a pirotechnikai készítmények gyártásánál történik.
- Kémiai összetétele:
Tartalomjegyzék |
Keletkezése [szerkesztés]
Jellemző a hidrotermás keletkezés alacsonyabb hőmérsékleten, amikor vulkanikus oldatokból 320 °C-nál kristályosodik. Gyakori képződési forma a vulkáni gőzökből szublimáció útján. Instabil vegyület, fény hatására auripigment keletkezik a realgárból.
- Hasonló ásványok: antimonit, auripigment, elemi kén.
Előfordulásai [szerkesztés]
Minden arzéntartalmú ércesedésben megtalálható, érctelérekben gyakori kísérőásvány. Jelentős előfordulás található Ausztria területén Salzburg környékén, Karintiában és Tirolban, Románia területén Erdélyben Felsőbánya (Baia Sprie) környékén.. Németországban A Harz-hegységben, Türingia, Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban. Oroszország területén az Ural-hegységben. Grúziában a Kaukázus vidékén. Nagyobb előfordulásai vannak Iránban. Kína Hunan tartományban és Japán területén. Az Amerikai Egyesült Államok Arizona, Idaho, Montana, Nevada, Oregon és Utah szövetségi államaiban. Jelentős előfordulások vannak Marokkó, Mexikó és Peru területén.
Hazai előfordulás [szerkesztés]
A Börzsöny-hegység ércesedési területein több helyen kimutatták előfordulásait. A másodlagosan keletkezett realgár kristályi narancsvörösek auripigment és arzenopirit társaságában fordul elő, de megtalálható Nagybörzsöny felhagyott bányáiban önálló kiválásokban is. Ma már gazdasági szerepe nincs, ásványtani szempontból érdekes az előfordulás.
Külső források [szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
- http://webmineral.com
