Realgár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Realgár
Realgar, 1Rumunia1, Baia Sprie.jpg
Általános adatok
Kémiai név arzén-szulfid
Képlet As4S4
Kristályrendszer monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály Nemfém- és alkálifém-szulfidok és rokonaik
Azonosítás
Megjelenés zömök, vaskos kristályok
Szín vörös
Porszín narancsvörös
Fény gyémánt vagy gyantafényű
Átlátszóság áttetsző
Keménység 1,5-2,0
Hasadás kitűnő
Törés kagylós
Sűrűség 3,56 g/cm³

A realgár a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag arzén-szulfid, monoklin rendszerben kristályosodik, zömök vagy kissé megnyúlt kristályai rostozottak, gyakori a szemcsés vaskos megjelenésű előfordulás. Ásványrendszertanilag első alkalommal 1747-ben Wallerius angol geológus ismertette, de már az ókorban ismerték. Nevét az arab rahdzs al-gár kifejezésből származtatják, ami barlangpornak felel meg. A Római Birodalom idején kis mennyiségben adagolva gyógyszerként alkalmazták, de elterjedt a korai kínai orvoslásban is. Ipari alkalmazása a pirotechnikai készítmények gyártásánál történik.

Kémiai összetétele:

Fény hatására pararealgárrá kristályosodik át.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemző a hidrotermás keletkezés alacsonyabb hőmérsékleten, amikor vulkanikus oldatokból 320 °C-nál kristályosodik. Gyakori képződési forma a vulkáni gőzökből szublimáció útján. Instabil vegyület, fény hatására auripigment keletkezik a realgárból.

Hasonló ásványok: antimonit, auripigment, elemi kén.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden arzéntartalmú ércesedésben megtalálható, érctelérekben gyakori kísérőásvány. Jelentős előfordulás található Ausztria területén Salzburg környékén, Karintiában és Tirolban, Románia területén Erdélyben Felsőbánya (Baia Sprie) környékén.. Németországban A Harz-hegységben, Türingia, Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban. Oroszország területén az Ural-hegységben. Grúziában a Kaukázus vidékén. Nagyobb előfordulásai vannak Iránban. Kína Hunan tartományban és Japán területén. Az Amerikai Egyesült Államok Arizona, Idaho, Montana, Nevada, Oregon és Utah szövetségi államaiban. Jelentős előfordulások vannak Marokkó, Mexikó és Peru területén.

Kísérő ásványok: auripigment, arzenolit, Antimonit, barit, kalcit, pirit és szfalerit.

A Börzsöny-hegység ércesedési területein több helyen kimutatták előfordulásait. A másodlagosan keletkezett realgár kristályai narancsvörösek, auripigment és arzenopirit társaságában fordul elő, de megtalálható Nagybörzsöny felhagyott bányáiban önálló kiválásokban is. Ma már gazdasági szerepe nincs, ásványtani szempontból érdekes az előfordulás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Realgár. témájú médiaállományokat.
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
  • http://webmineral.com