Szfalerit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szfalerit kristályok.

A szfalerit (cink vas szulfid) cinktartalmú szabályos kristályrendszerű a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A 20%-ot meghaladó vastartalom esetén az elnevezése: marmatit. A legfontosabb cinkércásvány. A kadmium (Cd), gallium (Ga) és indium kinyerése is gyakran szfaleritból történik, mert szennyezőanyagként ezeket az elemet is tartalmazza.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szfalerit köbös elemi cellája
  • Képlete: (Zn,Fe)S.
  • Szimmetriája: a köbös kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 3,9-4,2 g/cm³.
  • Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: kitűnően hasad a lapok mentén.
  • Színe: sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete, ekkor marmatitnak nevezik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják
  • Fénye: gyémánt vagy gyantafényű.
  • Átlátszósága: gyengén áttetsző vagy opak.
  • Pora: világosbarna.
  • Elméleti cinktartalma: 67,0%.
  • Tartalmazhat még: 25,0% Fe (vasat) és 1,7% Cd (kadmiumot).

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidrotermás eredetűen a leggyakoribb, különböző érctelepekben. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Üledékes képződése is előfordul Hasonló ásvány: a fakóércek, tetraedrit. kassziterit, volframit.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran előforduló cinkércfajta, melynek telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Trepca térségében. Erdélyben Kapnikbányán. Csehországban Pribram környékén. Szlovákiában Banská Stiavnica (Selmecbánya) bányáiban. Ausztria területén Bleibergben és a keleti Alpokban. Olaszországban Szardínia szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és kelet Szibériában, az Egyesült Államokban Montana, Kansas, Missouri és Oklahoma szövetségi államok területén. Kanadában Sullivan környékén. Bolívia bányáiban találhatóak gazdag érctelepei.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömeges kifejlődésű szfalerit.

Nagyobb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban bányászták, Recsken a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul. A Velencei-hegységben ahol az utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették. Telkibánya és Rudabánya bányaüzemeiben is termeltek szfaleritot. Gánton a bauxitban találtak finoman hintve kristályait.

Kísérő ásványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pirit, kalkopirit, galenit.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szfalerit témájú médiaállományokat.