Gyurmán Adolf
| Gyurmán Adolf | |
| Született | 1813. április 26. Szászváros |
| Elhunyt | 1869. szeptember 15. (56 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász újságíró miniszteri tanácsos |
| Iskolái | Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1835) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyurmán Adolf (Szászváros, 1813. április 26. – Pest, 1869. szeptember 15.) magyar újságíró, jogász, miniszteri tanácsos.
Élete[szerkesztés]
A gimnáziumot Gyulafehérváron, a bölcseletet Kolozsváron tanulta, majd 1832-től a pesti egyetem és a Pozsonyi Akadémia jogtudományi hallgatója volt. 1835-ben a magyar magánjogból vizsgát tett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt munkálkodott a Hazai és Külföldi Tudósításoknál, a Jelenkornál, majd Kossuth Pesti Hírlapjánál is. A szabadságharc idejében a magyar kormány Közlöny című hivatalos folyóiratának szerkesztője lett.
Gyurmánnak nagy tekintélye volt a szabadságharc kormányférfiai előtt, amit főleg külpolitikai, történelmi és földrajzi tájékozottságával érdemelt ki. Kossuth kormánya 1849-ben miniszteri tanácsossá nevezte ki. A szabadságharc bukása után törökországi menekült lett belőle, Kossuth Lajossal és kíséretével emigrált. Kossuth Lajos emigrációjában sem nélkülözhette legfőbb külpolitikai szakértőjét, s magához kérette Kütahyába, s kísérője volt angliai, majd amerikai körútján is.
Gyurmán 1851-től New York városában élt, tökéletesen megtanult angolul, írt az angol nyelvű lapokba és szerkesztett egy német nyelvű hírlapot is, a Demokratischer Völkerbund címűt, amely az 1851 végén megszűnt Neue Newyorker Deutsche Zeitung utódja lett 1852 január 1-től. Gyurmán szót emelt az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban uralkodó rabszolgatartás ellen, ezzel mintegy az USA belügyeibe avatkozott, s Kossuth Lajost is kínos helyzetbe hozta, akit azután a déli államokban fenntartással, olykor nyílt ellenszenvvel fogadtak.[1] Gyurmán 1854-től Londonban élt, itt a francia, olasz és német nyelvből leckéket adott és a Times magazin munkatársa lett. 1861-től a londoni Cromwell akadémián történelmet tanított. 1863-ban megnősült és visszatért Magyarországra, ezután dolgozott a Pesti Napló és a Budapesti Közlöny szerkesztőségében. Az angol és amerikai viszonyokat igen jól ismerte és ezekkel szeretett foglalkozni. Liberális demokrata, az 1867-es kiegyezés szószólója volt. Halálát orbánc okozta.
Művei[szerkesztés]
- Negyedik László, szomorújáték öt felvonásban. Pest, 1840 (Eredeti Játékszin 8., a Magyar Tudományos Akadémia Teleki-jutalmában részesült; cenzúrai kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban van.)
- Magyar szózatok. Hamburg, 1847 (A radikális párt megbízásából írta névtelenül. Tartalma: Adatok az országos védegylethez. A magyar conservativ párt és a nemzetiség. Illustrálta Bábolnai Mihály 1846. Népképviselet.)
- Hallgatásra kárhoztatva. Gyurmán Adolf kiadatlan röpirata; szerk., bev. Varga János; Magvető, Bp., 1985 (Nemzet és emlékezet)
Henrik és Vilhelmina c. háromfelvonásos szomorújátékát Gyulán 1836. május 16-án és Esztergomban november 21-én adták elő. Naplóját, levelezéseit halála előtt kevéssel elégette, pedig, mint mondják, igen sok levele volt az emigráció több tagjától; A szobrász és az Epikureus, vígjáték 3 felvonásban, 1840., Csák Máté c. színművének töredéke, ifjúkori költeményei és egy angol-magyar szótár, melyet az E betűig végezhetett el, maradt meg.
Két röpirata: Offenes Sendschreiben an den jugendlichen Herrscher Oesterreichs és Oesterreich und Ungarn csak címeik után ismeretesek; állítólag még több röpiratot is írt névtelenül.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [[Perczel Miklós (honvédezredes)|]]: Naplóm az emigrációból. II. köt. Amerikai napló. Budapest; Tankönyvkiadó, 1979. ISBN 963 17 4433 7 Gyurmán Adolf újságírói tevékenységéről lásd 96, 225. o.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Gyurmán Adolf.[halott link] Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 15.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
