Ion Agârbiceanu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ion Agârbiceanu
Ion Agarbiceanu1.jpg
Ion Agârbiceanu 1962-ben
Élete
Született 1882. szeptember 12.
Szászcsanád
Elhunyt 1963. május 28. (80 évesen)
Kolozsvár
Pályafutása
Jellemző műfajok vers, próza
Ion Agârbiceanu szobra Kolozsváron
Kolozsvári lakóháza 1924-től haláláig

Ion Agârbiceanu (Szászcsanád, 1882. szeptember 12.Kolozsvár, 1963. május 28.) román író, költő, görög katolikus pap, a Román Akadémia tagja. A semănătorism (=magvetés) nevű irányzat egyik képviselője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középiskolát Balázsfalván végezte el (1892 - 1900), majd a Budapesti Egyetemen teológiát tanult (1900-1904). 1901-1902-től kezdve verseket írt a nagyszebeni Tribuna, a brassói Gazeta Transilvaniei, a nagyváradi Familia és a lugosi Drapelul folyóiratokba. 1903-ban csatlakozott a Sămănătorul nevű folyóirat és egyben a róla elnevezett irányzat képviselői közé. 1905-ben beiratkozott a bölcsészettudományi karra Budapesten, ahol klasszikus nyelveket, románt és történelmet tanult. Ez év végén a Luceafărul nevű folyóirat kinyomtatja első kötetét, a De la Țară-t, melyben karcolatai és elbeszélései szerepelnek. Fehér megyében pap lesz, majd Szeben megyébe kerül. Az első világháború miatt Moldvába menekül, ahonnan Oroszországba mentették át. 1918 után a kolozsvári Patria folyóirat főszerkesztője, majd az ugyancsak kolozsvári Tribunának. 1919-ban a Román Akadémia levelező tagjává választotta, majd 1955-ben rendes taggá nevezte ki. 1963. május 28-án a kolozsvári kórházban halt meg szívinfarktus következtében.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • De la țară, Budapest, 1905
  • În clasa cultă, Vălenii de Munte, 1909
  • Două iubiri , Vălenii de Munte, 1909
  • În întuneric, Bukarest, 1910
  • Arhanghelii. Roman din viața românilor ardeleni, Nagyszeben, 1914
  • Luncușoara în Păresemi, Bukarest, 1920
  • Popa Man. Povestire după o legendă, Bukarest, 1920
  • Ceasuri de seară, Bukarest, 1921
  • Trăsurica verde, Bukarest, 1921
  • Chipuri de ceară, Bukarest, 1921
  • Spaima, Craiova, 1922
  • Dezamăgire, Bukarest, 1924
  • Legea trupului. Povestea unei vieți, Bukarest, 1926
  • Legea minții. Povestea altei vieți, Bukarest, 1927
  • Stana, Kolozsvár, 1929
  • Biruința, Bukarest, 1930
  • Dolor. Zbuciumul lui Ilarie Bogdan, Craiova, 1930
  • Răbojul lui Sfântu Petru, Bukarest, 1934
  • Sectarii, Bukarest, 1938
  • Licean…odinioară, Bukarest, 1939
  • Amintirile, Bukarest, 1940
  • Jandarmul. O mare dramă în Maramureș, Bukarest, 1941
  • Domnișoara Ana, Bukarest, 1942
  • În pragul vieții, Bukarest, 1942
  • Vremuri și oameni. Lumea nouă, Bukarest, 1943
  • Vâltoarea, Nagyszeben, 1944
  • Din copilărie. Chipuri și povestiri, Bukarest, 1956
  • Din munți și din câmpii, Bukarest, 1957
  • File din cartea naturii, Bukarest 1959
  • Faraonii, Bukarest, 1961
  • Strigoiul, Bukarest, 1968 (posztumusz)
  • Din pragul marei treceri, Kolozsvár, 1978 (posztumusz)

Elbeszélések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Popa Vasile (1905)
  • Cula Mereuț (1905)
  • Moș Viron (1906)
  • Doi bătrâni (1907)
  • Bunica Iova (1907)
  • Fefeleaga (1908)
  • Luminița (1908)
  • Vărvoara (1908)
  • La o nuntă (1909)
  • Angheluș (1909)
  • Sănduța (1909)
  • Duhul băilor (1909)
  • Lada (1910)
  • Melentea (1910)
  • Gura Satului (1910)
  • Darul lui Moș Miron (1919)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mircea Zaciu, Ion Agârbiceanu, Bukarest, Editura Minerva, 1972
  • Mircea Zaciu, Ceasuri de seară cu Ion Agârbiceanu (mărturii, comentarii, arhivă), Kolozsvár, Editura Dacia, 1982
  • Dimitrie Vatamaniuc, Ion Agârbiceanu. Biobliografie, Bukarest, Editura Enciclopedică, 1974
  • Dicționarul scriitorilor români, coordonatori Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu, A-C, Bukarest, Editura Fundației Culturale Române, 1995
  • Dicționarul general al literaturii române, coordonator general Eugen Simion, A-B, Bukarest, Editura Univers Enciclopedic, 2004