Szőllősy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőllősy András
Életrajzi adatok
Született Szászváros,
1921. február 27.
Elhunyt 2007. december 6. (86 évesen)
Tevékenység zeneszerző, zenetudós

Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27.2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor középiskolai tanulmányainak befejeztével 1939-ben Kolozsvárról Budapestre jött, még nem döntött a zeneszerzői pálya mellett. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára iratkozott be (ahol 1943-ban doktori fokozatot szerzett), a Zeneakadémián pedig zeneszerzést tanult. Az 1940-ben nyugalomba vonuló Kodály Zoltán csak egy évig volt Szőllősy mestere, a második tanévtől Siklós Albert volt a tanára. Siklós azonban a rákövetkező évben meghalt, így Szőllősy utolsó zeneakadémiai évét Viski János növendékeként végezte el. Közvetlenül a háborút követően ösztöndíjat kapott Rómába, ahol a Santa Cecilia Akadémián az 1947/48-as tanévben Petrassi mesteriskolájába járt.

Gondolkodásmódjára és művészi hitvallására három fontos helyszín gyakorolta a legnagyobb hatást, mégpedig: Kolozsvár, az Eötvös Collegium, valamint Róma. Baráti köréhez tartozott Maros Rudolf, Ligeti György, Darvas Gábor és Halász Kálmán, akik szintén új utakat kerestek a zeneszerzésben. 1950 és 1991 között a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett asszisztált a hazai zenetudományi tanszék alapításánál.

Zenetudósként szövegpublikációkkal és bibliográfiákkal szolgálta a magyar zene két nagy mesterének – Kodálynak és Bartóknak – kultuszát. Leginkább a Bartók-filológiában szerzett elévülhetetlen érdemeket Szőllősy. Létrehozta Bartók műveinek könnyen kezelhető és számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékét, amelyet „Sz” betű jelzéssel ma is világszerte használnak a hangversenyműsorokon és a CD-ken.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csendes kévébe, József Attila-miniatűr 1947
  • Kolozsvári éjjel - énekhangra és fúvóskvintettre, Jékely Zoltán költeményére, Török Erzsinek dedikálva 1955
  • Nyugtalan ősz szólókantáta – bariton hangra és zongorára, Radnóti Miklós versére 1955
  • I. Concerto 1959
  • III. Concerto 1968
  • Trasfigurazioni – zenekarra 1972
  • Sonorità 1974
  • Pro somno Igoris Stravinsky quieto 1978
  • In Pharisaeos – vegyeskarra 1982
  • Planctus Mariae – nőikarra, az 1956. október 23-án elhunyt édesanyát sirató kórusmű
  • Fabula Phaedri – hat férfi szólistára (két alt, egy tenor, két bariton, egy basszus), a King’s Singers együttes megrendelésére 1982
  • In Phariseos – vegyeskarra, 1982
  • Miserere – szextett (a King´s Singers együttes megrendelésére) 1984
  • Tristia per archi – (Maros-sirató) Maros Rudolf emlékére 1983
  • Töredékek – dalciklus mezzoszoprán hangra, fuvolára és mélyhegedűre (a szöveget a szerző állította össze Lakatos István költeményeiből) 1985
  • Elégia – fúvósötösre és vonósötösre
  • Vonósnégyes 1988
  • Paesaggio con morti (Tájkép halottakkal) – zongorára, Frankl Péternek 1988
  • Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam – szólógordonkára és vonósnégyesre 1997
  • Addio Kroó György emlékére – szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre (négy hegedű, két brácsa, két cselló és nagybőgő) 2002
  • 31 filmhez, 17 színpadi darabhoz és 18 rádiójátékhoz komponált zenét. Ezek közül is kiemelkedik a Mikszáth Kálmán hasonló című regénysorozata alapján elkészített A fekete város c. film zenéje. Vele dolgozott Hegedűs Géza, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gaál István, a színházak pedig Vörösmarty-, Móricz-, Szophoklész-, Plautus-, Shakespeare- és Brecht-darabok előadásaihoz rendeltek zenét tőle.

Publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőllősy András: Kodály művészete, Budapest, Pósa Károly könyvkereskedő kiadása, 1943
  • Szőllősy András: Kodály-jegyzék 1953
  • (szerk.) Kodály Zoltán: A zene mindenkié, Budapest, 1954
  • Bartók Béla válogatott írásai. (Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Szőllősy András) Bp. 1948, 1956
  • Szőllősy András: Honegger, Budapest, Zeneműkiadó, 1960
  • Bartók Béla Összegyűjtött Írásai I. Budapest, Zeneműkiadó,1967
  • Bartók Béla műveinek jegyzéke (Bibliographie der Werke Béla Bartóks, 1972, magyarul 1976)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bartók Béla műveinek listája

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap