Aurel Vlaicu

Aurel Vlaicu és a Vlaicu II.

Aurel Vlaicu (Bencenc, 1882. november 19. – Bănești, 1913. szeptember 13.) erdélyi román mérnök, feltaláló, a repülés egyik úttörője.

Életútja

A Hunyad megyei Bencenc faluban született. A szászvárosi Kun Kocsárd református gimnáziumban tanult, mely ma Aurel Vlaicu nevét viseli, majd 1902-ben Nagyszebenben érettségizett. Mérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen végezte, ahol 1907-ben szerzett oklevelet. Eleinte Rüsselsheimban dolgozott az Opel-művekben, majd visszatért szülőfalujába és 1909-ben egy vitorlázó repülőgépet épített, amellyel több repülést hajtott végre. 1909 őszén Bukarestbe költözött és elkezdte első repülőgépének, a Vlaicu I-nek az építését. Az első repüléseket ezzel a géppel 1910 júniusában végezte. 1911-ben megépítette a Vlaicu II-t, amellyel 1912-ben két érmet nyert az ausztriai Aspernben rendezett repülőtalálkozón.

1913-ban halt meg Câmpina mellett, amikor a Vlaicu II-vel megpróbálta átrepülni a Kárpátokat. A halálakor a kétüléses Vlaicu III félig kész állapotban volt, ezt barátai Magnani és Silișteanu befejezték és 1914-ben több kísérleti repülést hajtottak végre vele. Amikor 1916-ban az első világháború során a német hadsereg elfoglalta a román fővárost, a Vlaicu III-at Németországba vitték. A gépet utoljára 1940-ben látták Berlinben egy repülőgép-kiállításon.

Két Romániai település viseli a nevét: Haufan Maros megyében és Bencenc Hunyad megyében.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Aurel Vlaicu című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• http://www.earlyaviators.com/evlaicu.htm
• Great Britain Patent GB191026658

Kapcsolódó szócikkek

• Saját kutatásuknak áldozatul esett feltalálók listája