Kisszeben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszeben (Sabinov)
Slovakia Sabinov 16.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang város
Első írásos említés 1248
Polgármester Peter Molčan
Irányítószám 083 01
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 12 710 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 533 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 333 m
Terület 23,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisszeben (Szlovákia)
Kisszeben
Kisszeben
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 21° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 21° 05′ 50″
Kisszeben weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszeben (szlovákul: Sabinov, németül Zeben, latinul Cibinium) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. Orkuta tartozik hozzá. 2011-ben 12 710 lakosából 10 249 szlovák és 1162 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 16 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monda szerint neve a közeli Tarkő urának Szabina nevű lányától származik, aki II. Endre hitvese lett volna és a király a várost az ő emlékére építtette.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városkát a 12. században alapították. Virágkorát a 12. század végén és a 13. század elején élte flamand telepeseinek köszönhetően. A város a tatárjáráskor elpusztult. Első írásos említése 1248-ból származik. Lakói kezdetben főként mezőgazdaságból, később kézművességből éltek. Fejlődésére serkentőleg hatott, amikor 1299-ben III. András király Nagysárossal és Eperjessel együtt adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási és ítélkezési jogot, valamint vadászati és halászati jogokat adott Kisszebennek. 1406-ban Zsigmondtól kapta további kiváltságait és szabad királyi város lett. A 15. század végére Kisszeben Kassával, Eperjessel, Bártfával és Lőcsével együtt az öt legjelentősebb felvidéki város szövetségének az ún. "Pentopolis"nak a tagja lett. A kezdeti virágzás után a hanyatlás időszaka következett. A 16. században elérte reformáció, melyet vallási harcok követtek. A város a kuruc harcokban leégett, majd 1709-ben a lakosság több mint fele pestisjárvány áldozata lett, amely veszteséget azóta sem heverte ki. 184849-ben a város ifjúsága lelkesen vett részt a szabadságharcban, ezért Kossuth „hű Szebennek” nevezte. A 19. századra azonban Kisszeben lényegében a jelentéktelenebb vidéki mezővárosok szintjére süllyedt.

Kisszeben - utcarészlet

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: "Szeben, Cibinium, Sabinow, szabad kir. város, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszaknyugotra 2 mfdnyire, a Tarcsa vize mellett igen kies vidéken, 2590 tót lakossal, kik közt 1798 r., 200 g. kath., 576 evangel., 16 zsidó. Van kath. paroch. és 2 evangel. anyaszentegyháza, egy kegyesatyák collegiuma, gymnasiummal együtt, papiros malma. A város kőfallal van körülvéve; egyébiránt sok lent termeszt; sok és jó gyolcsot készit; borral kereskedik; gabonából, szilvából sok pálinkát főz. A szilva a házikertekben szokott megaszaltatni." [1] 1910-ben 3288 lakosából 1640 szlovák, 1168 magyar, 341 német és 120 román volt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásának székhelye volt.

Kisszeben - utcarészlet

1964-ben itt forgatta Ján Kadár és Elmar Klos Üzlet a korzón című, Oscar-díjas filmjét.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az óvárost egykor négyszög alakú fal övezte, melyet tornyok, bástyák erődítettek, melyek nagy része ma is áll, csupán a kapukat bontották le.
  • Főterén áll a román kori, 1461-ben leégett, 1484 és 1518 között gótikus stílusban bővített Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom. 1523-ban reneszánsz stílusban átalakították. Harangtornya 1657-ből való. Eredeti gótikus oltára Lőcsei Pál mester alkotása a budapesti Nemzeti Múzeumban látható.
  • Barokk piarista kolostora az egykori 1740-ben épített líceum helyén áll. 1784-ben épült, ekkor költözött át az iskola a mai épületbe. Sok szlovák kiválóság tanult falai között.
  • A városháza épülete.
  • Evangélikus templom.
  • Görög katolikus templom.
Keresztelő Szent jános templom

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]