Török Sándor (író)

Török Sándor. 1937.

Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, antropozófus.

Élete

Család

Török Sándor emléktáblája egykori lakhelyén, a Bimbó út 5. szám alatt

Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban. Anyai nagyapja jegyző volt Küküllőben.

Apja Török Lajos, jegyző volt.

A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.

Tanulmányok és korai munkák

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell-sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.

Újságírói kezdetek

1923-tól az Ellenzék munkatársa, majd 1924-től rendőri és törvényszéki riporter az Újságnál.

1925-ben Moldvába viszik katonának. Leszerelése után a Temesvári Hírlap munkatársa lesz.

1929-től a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931-től Budapesten a Magyarság munkatársa.

1928-tól napidíjas munkás a Széchényi Könyvtárban.

Írói tevékenysége

„Realista vagyok tehát, a szónak most már eléggé körülvonalazott értelmében: reálisnak tartok mindent, amit Goethétől, Rudolf Steinertől, József Attilától elleshettem.”

Először pertörténeket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.

Első regénye Az idegen város volt, melyből később színdarabot is írt.

1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.

A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

1945-1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője 1959-1966-ig a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.

A komédiás c. darabjából – melyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.

Főbb művei

Könyv

• A felsült óriás és a 9 csoda. Mesék (Bp., 1934, 2005)
• Az idegen város. Regény (Bp., 1933)
• Bankett a Kék Szarvasban. Regény (Bp., 1935)
• Szegény embert még az ág is húzza. Regény (Bp., 1935)
• És mégsem forog a Föld. Regény (Bp., 1936)
• Valaki kopog. Regény (Bp., 1937)
• Kököjszi és Bobojsza. Meseregény (Bp., 1939)
• Örök vasárnapok. Regény (1939)
• Különös éjszaka. Regény (Bp., 1940)
• Gilikoti. Meseregény (Bp., 1945)
• Életed kész regény. Regény (Bp., 1946)
• Titokzatos utazások (Bp., 1947)
• Csilicsala csodái. Ifjúsági regény (Bp., 1956)
• A hazug katona. Regény (Bp., 1957)
• Tolvajok. Regény (Bp., 1957)
• Csilicsala újabb csodái. Ifjúsági regény (Bp., 1958)
• Vidéken volt primadonna. Elbeszélések (Bp., 1959)
• Csilicsala legújabb csodái. Ifjúsági regény (Bp., 1961)
• Bilicse Pál szegényember. Regény (Bp., 1962)
• A legkisebb isten. Regény (Bp., 1966)
• A kisujjamból szoptam. Regény (Bp., 1968)
• Test és lélek. Írások (Bp., 1970)
• Hahó, Öcsi! Ifjúsági regény (Bp., 1973)
• Hahó, a tenger! Ifjúsági regény (Bp., 1974)
• Falatka királysága. Ifjúsági regény (Bp., 1976)
• Egy kis kertet szerettem volna. Önéletrajzi regény (Bp., 1979)
• Az Isten mosolya. Esszék (Bp., 1984)
• Szappanbuborék. Regény (Bp., 1987)
• Kököjszi és Bobojsza (Bp., 1997) – az első cenzúrázatlan kiadás 1948 óta!
• Mi az antropozófia?. Előadások (Bp., é.n.)

Egyéb

• Christos a Înviat. Elbeszélés (Nyugat, 1933/8.)
• Egy ember eltűnt a hegyekben. Elbeszélés (Nyugat, 1934/6.)

Forgatókönyv

• 1971. Hahó, öcsi!
• 1971. Hahó, a tenger!
• 1969. A varázsló
• 1966. Édes és keserű

Filmváltozat

• Szappanbuborék (1996)
• 1999. Valaki kopog, TV-sorozat

Társasági tagság

• Petőfi Társaság

Díjak

• 1933 – Baumgarten-díj
• 1974 – József Attila-díj
• 1980 – Andersen-diploma
• 1984 – Aranytoll-díj

Emlékezete

• Nevét viseli a Török Sándor Waldorf Pedagógiai Intézet.

• Vekerdy Tamás ebben a könyvben emlékezik meg a Török Sándor köré csoportosuló szellemi körről és Rudolf Steiner magyarországi hatásáról: Vekerdy. Beszélgetőtárs Jámbor Judit (Scolar Kiadó, 2003, ISBN 963-9193-64-X)

Külső hivatkozás

• A Magyar Könyv Alapítvány lapja
• Magyar életrajzi lexikon
• Közös emlékezés Török Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából
• A Magyar Rádió átmeneti korszaka
• Életrajz (német nyelvű)
• Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7 )

---