Magyarországi ünnepek és emléknapok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lyukas zászló az országház előtt az 1956-os forradalom tiszteletére

Országos ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államilag elismert ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti ünnepet, az állami ünnepet, valamint a többi munkaszüneti napot. Magyarországon két nemzeti és egy állami (és egyben nemzeti) ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napok is. A többi munkaszüneti nap többnyire egyházi ünnepekhez, illetve jeles történelmi eseményekhez köthető. Ezeken felül vannak törvényben rögzített nemzeti emléknapok is, amelyek valamely tragikus vagy örömteli történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak, de nem munkaszüneti napok.

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
január 1. újév igen  
február 1. a köztársaság napja[1] nem 1946-ban a nemzetgyűlés e napon fogadja el a Magyarországot köztársasággá kinyilvánító 1946 évi I. törvénycikket. 2005 óta ünnepeljük.
február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja nem 1947-ben Kovács Bélát, a FKGP főtitkárát ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba. 2000 óta ünnep; a középiskolákban megemlékezést tartanak.
március 15.. az 1848-as forradalom ünnepe igen nemzeti ünnep
A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja. Az 1848. március 15-ei forradalom célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
húsvét igen Keresztény ünnep; időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és azt követő hétfő.[2]
április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja nem 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják meg az emléknapot a középiskolákban.
május 1. a munka ünnepe igen  
pünkösd igen Keresztény ünnep; 50 nappal húsvét után, vasárnap és hétfő.
június 4. a nemzeti összetartozás napja nem nemzeti emléknap
a trianoni békeszerződés aláírásának (1920) évfordulója, 2010 óta emléknap.
június 19. a független Magyarország napja nem nemzeti emléknap
a megszálló szovjet csapatok ezen a napon hagyták el Magyarországot 1991-ben
augusztus 20.    az államalapítás ünnepe igen nemzeti és állami ünnep
Szent István szentté avatásának (1083) évfordulója. Egyházi ünnep is.
október 6. az aradi vértanúk emléknapja nem nemzeti emléknap
A középiskolákban megemlékezést tartanak.
október 23. az 1956-os forradalom ünnepe igen Korábban a Harmadik Köztársaság kikiáltásának az ünnepe is.
november 1. mindenszentek igen  
december 25-26. karácsony igen  

Egyházi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb keresztény egyházi ünnepek
A fontosabb keresztény egyházi ünnepek többsége egyben államilag elismert ünnep is.

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
Nagypéntek nem Húsvét előtti péntek
Húsvét igen
Pünkösd igen 50 nappal húsvét után
augusztus 20. Szent István ünnepe igen Katolikus ünnep
október 31. A reformáció napja nem Protestáns ünnep
november 1. mindenszentek igen Katolikus ünnep
november 2. Halottak napja nem Keresztény ünnep
december 24. Szenteste nem Keresztény ünnep
december 25.26. Karácsony igen

Egyéb magyar vonatkozású katolikus egyházi ünnepek:

Dátum Ünnep
január 18. Árpád-házi Szent Margit
május 30. a Szent Jobb megtalálásának ünnepe
június 27. Szent László napja
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 5. Szent Imre ünnepe
november 13. A magyar szentek és boldogok ünnepe

Néphagyományokhoz kötődő ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
Farsang farka nem húshagyó kedd és a megelőző hétvége (februárban vagy március elején)
június 24. Keresztelő Szent János ünnepe nem „Szentiván napi” hagyományok, Szent Iván éjszakája,
június 29. Szent Péter és Szent Pál ünnepe (Péter-Pál) nem aratásünnep
augusztus 20. Az új kenyér ünnepe igen egybeesik az államalapítás ünnepével, amely munkaszüneti nap
november 2. Halottak napja nem a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe
december 6. Mikulás nem Szent Miklós püspök ünnepén
december 31. Szilveszter nem Többnyire csökkentett munkaidő, módosított tömegközlekedés és nyitvatartási idők.

Egyéb országosan elterjedt ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
március 8. Nőnap nem  
Május első vasárnapja Anyák napja nem
Május utolsó vasárnapja Gyermeknap nem

Korábbi, ma már nem megtartott állami ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
március 21. A Tanácsköztársaság kikiáltásának ünnepe nem 1989-ig állami ünnep volt
április 4. A felszabadulás ünnepe nem 1950-től 1989-ig állami ünnep volt
november 7. A nagy októberi szocialista forradalom ünnepe nem 1950-től 1989-ig állami ünnep volt, utoljára 1988-ban volt állami ünnep.[3] [4]

Magyarországi emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi jelentőségű (nem csak Magyarországon ünnepelt) emléknapokról lásd: Ünnepek és emléknapok listája

Dátum Név Megjegyzés
január második szombatja A magyarországi német önkormányzatok napja Magyarországon 1995 januárjában alakultak meg a német kisebbségi önkormányzatok. Ennek emlékére a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata január második szombatját a magyarországi német önkormányzatok napjává nyilvánította, s 1997-ben tartották meg először. 2009-ben: január 10.
január 22. A magyar kultúra napja A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, és a pedagógusokat 1993-tól e napon tüntetik ki.
február 1. A köztársaság napja
február 1. A Tisza élővilágának emléknapja Romániában 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12 között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
február 1. A civilek napja Az 1994-ben alakult Civil Parlament Magyarországon 1997-ben február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának. 1998-ban tartották meg először, felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem működnek kellő számban civil szerveztek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.
február 3. Rejtvényfejtők napja Ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles magazin.
február 4. A katonai térképészet napja A Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe. Az önálló Magyar Katonai Térképészeti Csoport létrehozása emlékére (1919. február 4.).[5]
február 6. A rádiótechnikai fegyvernem napja A Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe. Először 1994-ben megtartott napon arra a rádiótechnikai bravúrra emlékeznek, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral, a világon akkor egyedülálló eljárással mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének.[6]
február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott (58/2000. (VI. 16.) határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Ezen a napon arra emlékeznek, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
március 1. Haditechnikai kutatók és fejlesztők napja A Magyar Királyi Haditechnikai Intézet megalakulásának tiszteletére tartják. 1930. március 1-jén alakult meg. 1994. március 1-jén rendezték meg első ízben.
március 1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg az a kormányzati elképzelés, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Napját. Az Országgyűlés 2001 tavaszán iktatta törvénybe az emléknapot.
március 15. A szabad magyar sajtó napja A magyar sajtó napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét: a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt.
március 22. Fordítók és tolmácsolók napja 1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Ennek emlékére 1999 óta március 22-én tartják a magyar fordítók és tolmácsolók napját.
március 23. A magyar–lengyel barátság napja 2007-től
március 23. Ejtőernyősök napja A Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe[5]
április első hétvégéje A roma kultúra napja Magyarországon A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.[7] 2009-ben: április 4. vagy április 5.
április 10. Nemzeti rákellenes nap
április 11. A magyar költészet napja József Attila születésnapja a Magyar Írók Szövetségének javaslatára 1964-től évente ünneplik.
április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től annak emlékére tartják, hogy 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából.
április 24. A rendőrség napja
április 30. A méhek napja
A katonai zenekarok napja
A méhek napját a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994 óta ünnepeljük. Célja a mézfogyasztás növelése Magyarországon.
május első szombatja A magyar műszaki értelmiség napja 2010-ben: május 1.
május első vagy második szombatja Az esélyegyenlőség napja 2002 óta a MEOSZ szervezésében, a budapesti REHA kiállítással egybekötve. 2009-ben: május 2. vagy május 9.
anyák napja utáni hétfő Anya nélkül nevelkedő gyermekek napja 2009-ben: május 4.
május 4. Tűzoltók napja 1991 óta ünnepeljük, tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napján
május 6. A magyar sport napja
május 10. Mentők napja a szervezett magyar mentés 1887-es elindulásának emlékére. E napon kitüntetéseket, emlékérmeket adnak át az életmentésben élen járó orvosoknak, mentőknek.
május 15. Az állat- és növényszeretet napja Magyarországon[forrás?] a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére 1994-ben rendezték először
május 21. A magyar honvédelem napja Görgey Artúr csapatai 1849. május 21-én visszafoglalták Budát. Erre emlékeztet 1992-től az emléknap.
május utolsó vasárnapja Hősök napja Magyar Hősök Emlékünnepe, a 2001. évi LXIII. törvény szerint[8] 2009-ben: május 31., 2010-ben május 30., 2011-ben május 29., 2012-ben május 27.
június első vasárnapja Pedagógusok napja
az építők napja
2009-ben: június 7.
június 4. A trianoni békeszerződés emléknapja
június 10. Az ügyészség napja
június 13. A magyar feltalálók napja
június 16. Az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja Nagy Imre és társai kivégzésének (1958. június 16.) emlékére
június 19. A független Magyarország napja Nemzeti emléknap a szovjet csapatok 1991-es kivonásának emlékére
június 23.[9] vagy a legközelebbi szombat Múzeumok Éjszakája 2009-ben: június 20. vagy június 27.
június 25. A barlangok napja[forrás?]
június 27. A magyar határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
mindkettő Szent László király tiszteletére (László-nap), a határőrség napját a kormány határozata alapján 1992 óta ünneplik Magyarországon
június utolsó szombatja A magyar szabadság napja 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról és az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére országszerte rendezvényeket tartanak, a fővárosban Budapesti Búcsú néven.
június utolsó hete - változó napon[10] Bolyai-nap 2002 óta
július 1. Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja
Semmelweis Ignácra emlékezve
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény életbe lépésére emlékezve
július első szombatja[11] Polgárőrnap 2009-ben: július 4.
július második szombatja[12] Vasutasnap 2009-ben: július 11.
július 15. A bíróságok napja 2000 óta
július utolsó szombatja[13] A balatoni halak napja 2009-ben: július 25.
augusztus 1. A forint születésnapja a forint 1946-os bevezetése emlékére
augusztus 9. Az állatkertek napja
augusztus 15. A légierő napja A Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe[5]
augusztus 29. A magyar fotográfia napja
szeptember első vasárnapja Bányásznap 2009-ben: szeptember 6.
szeptember 8. A Büntetés-végrehajtási szervezet napja Szent Adorján napján
szeptember 14. A keresztény egység napja
szeptember 21. A magyar dráma ünnepe A Magyar Írók Szövetségének javaslatára 1984-től évente ünneplik Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója napján.
szeptember 30. A népmese napja Benedek Elek születésnapja - 2005 óta a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére
szeptember 30. A helyi önkormányzatok napja 2000-től az Országgyűlés 57/2000. (VI.16.) határozata alapján, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első önkormányzati választásokat.
október 6. Az aradi vértanúk emléknapja
október 18. A magyar festészet napja Szent Lukács napján, 2002 óta
október 24. A magyar operett napja 2002 óta
október 31. Őszirózsás forradalom
november 3. A magyar tudomány napja 1997 óta, az 55/1997. (IV. 3.) Kormányrendelet alapján, annak emlékére, hogy 1825. november 3-án ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. 2003-tól „A magyar tudomány ünnepe”.
november 3. A szociális munka napja 2000 óta
november 4. Az 1956-os forradalom leverésének emléknapja
november 22. A magyar közoktatás napja A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte 1991-ben a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elõsegítése, a közös cselekvés kialakítása céljából
november 25. A magyar labdarúgás napja A londoni 6:3 emlékére. Az Aranycsapat 1953. november 25-én Londonban legyőzte az akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. E sporttörténeti győzelem emlékére az MLSZ 1993-ban ünneppé nyilvánította e napot.
november 27. A magyar véradók napja A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól legyen a véradók napja, emlékezve arra, hogy először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.
december 1. A magyar rádiózás napja
december 4. Bányásznap Szent Borbála, a bányászok védőszentje ünnepe
december 16. A magyar kórusok napja 1991 óta - Kodály Zoltán születésének évfordulója alkalmából
december 18. A kisebbségek napja 1995 óta tartják e napon a magyar kormány elhatározása nyomán.

Helyi ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Név Megjegyzés
január 23. Kaposvár napja 1873-ban e napon nyilvánították rendezett tanácsú várossá.[14]
január 29. Balassagyarmat, „a legbátrabb város” napja 1919-ben e napon szorította vissza önkéntesek serege a megszálló cseh hadsereget az Ipoly túlpartjára
február 13. Budapest ostroma végének emléknapja „Budapest felszabadulása” néven is ismert. A várost a német megszállás alól felszabadító szovjet csapatok szállják meg.
március 5. A budapesti Néprajzi Múzeum napja 1872-ben ezen a napon nevezték ki igazgatóvá Xántus Jánost
március 21. Budapest, Pilisszántó, Dobogókő, tavaszi nap-éjegyenlőség ünnep.
április 11. Debrecen napja 1693-ban ezen a napon kapott Debrecen szabad királyi város rangot
április 24. Tótkomlós napja A török időkben elnéptelenedett város újratelepítésének emléknapja.[15]
április vége Nagykanizsa napja április utolsó előtti vagy utolsó hétvégéje
május 6. Jászok napja a jász településeken, 1991-től Jászjákóhalma önkormányzata kezdeményezésére - 1745, a Redemptios oklevél aláírása emlékére
május 21. Szeged napja Szeged ezen a napon lett szabad királyi város 1719-ben.[16]
május 11. Miskolc város ünnepe I. Ferenc József 1909-ben ezen a napon kapott címeres kiváltságlevelet Miskolcnak. A város 1992 óta ünnepli ezt az eseményt.
június 16. Pápa város napja Az 1848-as első szabad helyhatósági választások évfordulója, a helyi önkormányzat megalakulásának napja.[17]
június 21. Budapest, Pomáz, Dobogokő, Pilisszántó, Kaposjakab-fellegvár: nyári napforduló ünnep, tűzön (parázson) járás.
szeptember 1. Szolnok napja 1847-ben ezen a napon indult meg Szolnok és Budapest között a vasúti közlekedés
szeptember 1. szombatja lecsófőző fesztivál Szentesen
szeptember 21. Budapest, Dobogókő, Pilisszántó: őszi nap-éjegyenlőség ünnep,
október 13. Mikszáth-nap (Horpács)
november 17. Budapest napja Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulója (1873)
december 11. A fehérvári huszárok emléknapja Az egykor Székesfehérváron állomásozó huszárezred emlékére.
december 14. Sopron, a hűség városa - a Hűség Napja 1921. december 14–16-án, Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött.
december 21. Budapest, Pomáz, Dobogókő, Pilisszántó: téli napforduló ünnep, sólyomröptetés

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]