Társadalmi szervezet

A nem kormányzati szervezet (angolul Non-governmental Organisations, NGO) vagy civilszervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jön létre. A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.

A társadalmi szervezetek működése

A társadalmi szervezetek működését a jogszabályok keretei között az adott szervezet alapszabálya határozza meg. Abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet tagja

a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;

b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

A társadalmi szervezetek jogi szabályozása Magyarországon

Alkotmányos alapok

Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló – módosított – 1989. évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Ez a fogalom a vezetéstudományi fogalomnál szűkebb: a törvény szerint alapvetően gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a társadalmi szervezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei.

Gyakorlatban

A KSH adatai szerint Magyarországon több mint hatvanezer bejegyzett civilszervezet van, ezek közül 40-50 ezer működhet. Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az első ilyen szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Az NGO-k a működése ország joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk.

A társadalmi szervezetek, azoknak szövetsége és szervezeti egysége

• szövetkezet
• erdőbirtokossági társulat
• egyesület
• pártok
• szakszervezetek
• sportági szakszövetségek
• egyházak

Néhány híresebb nemzetközi NGO

• WWF International
• Greenpeace
• Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières)
• Transparency International
• Amnesty International
• Közép- és Kelet-Európai Választási Szakértők Egyesülete (Association of Central and Eastern European Electoral Officials)

A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint

A társadalmi szervezetek a vezetéstudomány szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:

• piramis- vagy hierarchikus forma
• bizottságok vagy zsűrik
• mátrixszervezetek
• ökologikus szervezetek (ökológiák)
• összetett (kompozit) szervezetek.

Elnevezésük változó, a bizottságtól az osztályokon keresztül a nagyvállalatig.

Külső hivatkozások

• A mátrixszervezetről
• A Nemzeti Civil Alapprogramról
• A szervezetfejlődés kilátásairól (Graham Astley: The Two Ecologies: Population and Community – Perspectives on Organizational Evolution)
• Nemzetközi szervezetek uniója

Érdekessége, hogy foglalkozik a szervezetek közti kapcsolatok ábrázolásával: [1]

• Képzőművészeti szervezetek

Forrás

• A Nemzeti Civil Alapprogram honlapja (jogszabályokkal)
• 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
• Civil társadalom