Civil szervezet

A civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. Nemzetközi megközelítésben nevezik egyszerűen nem kormányzati szervezeteknek (angolul non-governmental organization, NGO, ejtsd: endzsíou), önkéntes szervezeteknek vagy nonprofit szervezeteknek is őket, de ilyenkor is mögé értik az összes többi, alább részletezett feltételt.

Kritériumai

Általában konszenzus van a következő feltételek megköveteléséről:

• nem kormányzati szervezetek – nem függnek közvetlenül a kormányzattól, sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba
• önszerveződések – saját akaratból jöttek létre és ez határozza meg működési elveiket is
• nonprofit szervezetek – nem profitcélok vezérlik, az esetleges profitot deklarált céljaikra költik
• intézményesültek – jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek
• önszabályozók – működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik
• önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak – ez a tevékenységükre, a vezetésre és a nekik nyújtott adományokra is igaz, legalább egy minimális szinten
• közhasznú szervezetek – közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják – ehhez nem szükséges formális jogi minősítés

Nem sorolják a civil szervezetek közé:

• a pártokat, amelyek közvetlen célja a kormányzati hatalom megragadása,
• az egyházakat, amelyek hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezik
• a szakszervezeteket, amelyek tagjaik érdekeit szolgálják

Története

Az első ilyen nemzetközi szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az NGO-k működése az egyes országok joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk. 2014 óta minden év február 27-e a civil szervezetek világnapja.

Története a magyar jogban

• A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).
• Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet és az egyházat),
• A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a társadalmi haszonnal járó, közérdek előmozdítását felvállaló csoportoknak ad jogi kategóriát.

Újraszabályozás 2011-ben

A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról vagy informálisan civil törvény nem pontosan a civil szervezetek körét szabályozza, hanem az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket.

• Így hatálya a civil szervezeteken túl kiterjed a pártokra, szakszervezetekre, biztosító egyesületekre, sportegyesületekre, sportszövetségekre, vallási egyesületekre, polgárőr-szervezetekre, nonprofit gazdasági társaságokra, illetve olyan szervezetekre, amelyek létrehozó törvénye ezt előírja (pl. Magyar Tudományos Akadémia). A pártokat és szakszervezeteket ugyanakkor nem szabályozza részletesen, azt külön törvényre hagyja.
• Nem terjed ki viszont hatálya az olyan alapítványokra, amelyek az egyesülési jogon kívül jöttek létre.

A törvény meghatározása szerint civil szervezet

• a civil társaság,
• a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével,
• valamint az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével.

Néhány híresebb nemzetközi NGO

• Lions Clubs International, a Lions Klubok Nemzetközi Szervezete, az ENSZ egyetlen NGO-ként aláíró alapító tagja, melyet a Financial Times a legjobb NGO-nak nevezett meg
• WWF International
• Greenpeace
• Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières)
• Transparency International
• Amnesty International
• Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (Association of Central and Eastern European Electoral Officials)

Források

• ↑ Kákai: Kik is vagyunk mi? – I. 1. Elnevezések: Kákai László: Kik is vagyunk mi? – I. 1. Elnevezések. www.tankonyvtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 1.)
• ↑ 2011. évi CLXXV. törvény: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról ("Civil törvény"). net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
• ↑ A civil törvény hatálya – civiljogok.hu: A civil törvény hatálya. civiljogok.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
• ↑ Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek – civiljogok.hu: I. fejezet. Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek. civiljogok.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)

További információk

• Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon. www.tankonyvtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 1.)
• Bíró Endre: Civil társadalom. www.emla.hu (Hozzáférés: 2014. november 1.) arch
• A Nemzeti Civil Alapprogram honlapja (jogszabályokkal). www.nca.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
• Bíró Endre: Jogi szótár. Budapest – Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 2006. 80. o.  
• Besenyő János, Lóderer Balázs: Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei, Hadtudomány, XXIII. évfolyam, 2013/3-4 szám, 97-103. o.
• civil.info.hu
• Alapítvány – egyesület https://web.archive.org/web/20200320224703/http://ado.zug.hu/ kisokos
• Kinek adjuk adó 1% felajánlásunkat? https://web.archive.org/web/20200420192340/https://adoegyszazalek.lap.hu/
• Támogatás és támadás. Női civil szervezetek az illiberális demokráciában; szerk. Fejős Anna, Szikra Dorottya; Társadalomtudományi Kutatóközpont, Bp., 2022