A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
A Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra (2006-ban a Kossuth téren[1])
A Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla
kisgazdapárti politikus szobra (2006-ban a Kossuth téren[1])

Alternatív neve A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Ünneplik magyarok
Ideje február 25.
Kapcsolódó ünnep A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (mint a „kommunizmus áldozatainak emléknapja” is említik) megtartását az Országgyűlés 2000június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Az országgyűlési határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

Terror Háza Múzeum

Első megemlékezés[szerkesztés]

Turi-Kovács Béla megemlékezése 2023-ban

Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól. A budapesti ünnepségek része a volt ÁVH székház, a mai Terror Háza Múzeum előtti megemlékezés, figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására. Azóta az Országgyűlésben és a középiskolákban minden évben sor kerül a megemlékezésre.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kovács Béla szobra 2015 augusztusában a Balaton utca és a Széchenyi rakpart sarkára került át. (Kovács Béla szobra a Köztérkép.hu-n)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]