Terror Háza Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terror Háza Múzeum
Peace March for Hungary - 2013.10.23 (70).JPG
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím 1062 Budapest, Andrássy út 60.
Alapítva 2002
Megnyílt 2002. február 24.
Elhelyezkedése
Terror Háza Múzeum (Budapest)
Terror Háza Múzeum
Terror Háza Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 03′ 54″
A Terror Háza Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat.

A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt.

A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.
Zbigniew Brzezinski[1]

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.[2]

1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.

1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.

Időszaki kiállítások 2002-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múzeumban található harckocsi
2002
2003
2004
2005
  • Magyar Tragédia, 1945 – Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve[6]
2006
  • Magyar tragédia 1946 – Német sors Európában, sváb sors Magyarországon[7]
  • Pesti srácok 1956[8]
2007
  • Magyar tragédia 1947 – Magyar sors Csehszlovákiában[9]
2008
  • Szabadság a paplan alatt – Szex, mint forradalom 1968- 2008[10]
  • Eltiport tavasz – Prága 1968
  • Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
2009
2010
  • Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl
  • Egymásnak ítélve - cigány identitás a XXI. században
2011
2012
2013
2013. október 23 -án

Az épület tetőbetűire mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist nevű blog is felhívta a figyelmet.[13]

Konferenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003
  • 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés
  • A berlini felkelés 50. évfordulója - konferencia
  • Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés
  • Orwell – nemzetközi konferencia
  • Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia
  • Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
2006
2007
  • Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal - beszélgetés
2011
  • Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagen (1911-2004) – nemzetközi konferencia
  • „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia
  • Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
2012
  • A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975) - nemzetközi konferencia
  • Európa szerencséje - nemzetközi konferencia
  • Akkor és ma - Magyarok és románok a tragikus napokról - kerekasztal-beszélgetés
  • Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 - konferencia
2013

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat.