Bak csillagkép

Ez a szócikk a csillagképről szól. Az azonos nevű településhez lásd a Bak (település) című szócikket. Baknak nevezik még egyes párosujjú patások hímjét.

Bak csillagkép
Adatok
Latin név	Capricornus
Latin birtokos eset	Capricorni
Rövidítés	Cap
Rektaszcenzió	20h 7m – 21h 59m
Deklináció	-8° 25´ – -27° 35´
Területe	414 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	40
Legfényesebb csillag	δ Capricorni (Deneb Algedi)
fényessége	(változó) 3,0m
Szomszédos csillagképek	Vízöntő Sas Nyilas Mikroszkóp Déli Hal

A Bak (latin: Capricornus) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Alfa Capricorni – látszólagos kettőscsillag

Története, mitológia

A csillagkép annyira régi, hogy eredete a homályba vész. Környékén számos vízzel kapcsolatos csillagkép található, talán ezért is lett később a görög monda is „vizes”. Több mint 3000 évvel ezelőtt babilóniai táblákon halfarkú kecskét ábrázoló festményeket találtak. A sumérok Éa istenhez kapcsolták, aki a tengerből emelkedett ki, s tudást adott az embereknek. A görögök Pán alakjához társították, aki a monda szerint a Nílus vizében fürdőzött, mikor megijesztette Tüphón. Az isten páni félelmében alakot akart váltani, alsó fele hal lett, de felső része kecske maradt. A görög mitológia a csillagképet Amaltheiával, a kecskével is azonosítja, aki a gyermek Zeuszt szoptatta, miután az édesanyja, Rhea megmentette őt attól, hogy az apja, Kronosz felfalja. A téli napforduló - bár már a Nyilas csillagképben van - ma is a Baktérítő nevet viseli.

Láthatósága, megkeresése

A Bak az égi egyenlítőtől nem túl távoli déli csillagkép, de magassági kiterjedése csak 19°, így Magyarországról teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során január 20-ától február 16-ig van a Bak területén. A csillagkép április közepén egy órával kel a Nap előtt, és a délkeleti látóhatáron kereshető meg jellegzetes csónak alakja, amely a Sas csillagkép alatt van. Június közepén napkeltekor, két hónappal később már éjfél előtt delel, a látóhatár fölött 15-30 fokkal, és egész éjszaka látható. Október közepén este tízkor, november közepén este nyolckor, december közepén kora este, 6 órakor a délnyugati látóhatár fölött helyezkedik el.

A Bak csillagképet a Tejút legfényesebb részétől balra keressük ősszel, az esti órákban, és leginkább a már említett csónakot formázó csillagai alapján azonosíthatjuk.

A Mars 2011. január 15-től február 19-ig tartózkodott a Bakban, de megfigyelése a Nap közelsége miatt nem volt lehetséges. A legközelebbi, 2012. december 26-i visszatérésekor valamivel kedvezőbb a helyzet: 25°-ra van a Naptól, 2 órával később nyugszik, így felkereshető a délnyugati ég alján, de a bolygónak ez a láthatósági állapota lassan romlik.

Látnivalók

Csillagok

• α1 Cap: A Prima Giedi és az α2 Cap, a Secunda Giedi nagyon tág vizuális kettőst alkot. Távolságuk 690 és 110 fényév, valójában mindkettő kettőscsillag.
• β Cap: A Dabih. Szintén kettőscsillag, két fehér csillagból áll, melyeknek magnitúdója 3,1 és 6,1. Binokulárral szétválaszthatók.
• γ Capricorni - Nashira: fehér színű, 3,7^m fényrendű óriáscsillag.
• δ Capricorni - Deneb Algiedi (Állatfarok): harmadrendű fedési kettős, a fénye körülbelül egy nap alatt mintegy 0,2 magnitúdót változik.
• ε Capricorni - Castra: 4^m-s, kék színű csillag.
• ρ Cap: Szintén kettőscsillag, egy fehér 4,8-as és egy narancssárga 6,6-es magnitúdójú csillagból áll.

Mélyég-objektumok

Messier 30: 7-7,5 magnitúdós gömbhalmaz. Binokulárral is látható, de a részletek felismeréséhez komolyabb eszköz kell.

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Capricornus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.