Égi egyenlítő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az égi egyenlítő (ekvátor) a Föld egyenlítősíkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala. Merőleges a Föld forgástengelyére, és ~23,5°-kal hajlik el az ekliptikától (a Nap pályájától).

A Föld forgástengelyének elhajlása következtében az egyenlítő síkja és az ekliptika síkja mintegy 23,5°-os szöget zár be egymással

Az égi egyenlítő az alapsíkja az I. és a II. ekvatoriális koordináta-rendszernek. Az égi egyenlítő közelében lévő égi objektumok a Föld egész területéről láthatók, de legnagyobb magasságukat a trópusok fölötti égbolton érik el. Az égi egyenlítő jelenleg az alábbi csillagképeken halad át:

A precesszió hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az égi egyenlítő és az általa érintett csillagképek kapcsolatáról az alábbi érdekességet lehet megemlíteni.

Amint a csillagképek cikkben olvasható, ezen égi objektumok az éggömbhöz rögzítettek, míg az égi egyenlítő a precesszió következtében lassan elmozdul, így az, hogy az ekvátor mely csillagképeken halad át, időben változik. A konstellációk határvonalának kijelölésekor az 1875-ös epochát használták: eszerint a Kis Kutya déli és az Eridánusz északi határa az akkori égi egyenlítőre esett. A precesszió hatása e két csillagképnél egyformán jelentkezik: 1875 előtt az égi egyenlítő nem érintette őket, azóta viszont egyre jobban tolódik el a konstellációk belseje felé.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]