Orion csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orion csillagkép
Orion constellation map.png
Adatok
Latin név Orion
Latin birtokos eset Orionis
Rövidítés Ori
Rektaszcenzió 4h 45m – 6h 25m
Deklináció -10° 58' – +22° 52'
Területe 594 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 26
Teljesen látható északi 85°-tól déli 75°-ig
Legfényesebb csillag β Orionis (Rigel)
fényessége 0,12m
Szomszédos csillagképek
Orion, a vadász
Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuse, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd

Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az északi égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Kaszás, Scytus (vagyis „szkíta”), Ozirisz vagy Nimród néven is említik.

Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.

Mitológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.

A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.

Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.

Fényes csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jel Elnevezés Színképtípus Látszólagos fényesség Luminozitás Nap-egységekben Távolság fényévekben Megjegyzés
β Rigel B8 0,1 57000 775 szuperóriás, kettőscsillag
α Betelgeuse M2 0,4…1,3 700…1000 310 vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γ Bellatrix B2 1,6 360 óriáscsillag
ζ Alnitak B 1,7 23000 1200 szuperóriás
δ Mintaka O 1,9…2,23 2350 fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag
κ Saiph B 2,0 720 szuperóriás
ε Alnilam O 2,1 1600 szuperóriás, kettőscsillag
π3 F 3,2
λ Heka O 3,4 kettőscsillag
π5 B 3,6…3,7 változócsillag
π4 B 3,7
σ O 3,8

A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orion csillagkép

Meteorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.

Irodalom és egyéb forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orion csillagkép

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Orion (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion csillagkép témájú médiaállományokat.