Serleg csillagkép
| Serleg csillagkép | |
 |
|
| Adatok | |
| Latin név | Crater |
| Latin birtokos eset | Crateris |
| Rövidítés | Crt |
| Rektaszcenzió | 10h 51m – 11h 56m |
| Deklináció | -6°40’ – -25°10’ |
| Területe | 282 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 53 |
| Legfényesebb csillag | (δ Crateris) |
| fényessége | 3,56m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Serleg (latin: Crater) egy csillagkép.
Tartalomjegyzék |
Története, mitológia [szerkesztés]
Ebben a csillagképben már az ókori India lakosai is serleget láttak. A görögök mitológiája szerint ez a serleg az, amiben Apollón hollójának vizet kellett volna hoznia. A holló azonban csak egy vízi kígyót hozott, és hazudott az istennek, aki haragjában a történet mindhárom szereplőjét az égre hajította.
Más változat szerint Héliosz csodaserlege, amelyen Héraklész kétszer is hajózott, második alkalommal Gérüón egész marhacsordájával együtt.
A konstelláció valóban jobban hasonlít serlegre, mint a kratérra, a görögök borkeverő edényére.
Látnivalók [szerkesztés]
Csillagok [szerkesztés]
- α Crateris – ALKES: K1 színképtípusú óriáscsillag, a látszólagos fényessége 4,2 magnitúdó. Az arab neve magyarul csészét jelent.
- β Crt: ez a 4,2 magnitúdós csillag mintegy 68 fényévre van a Földtől. A színképtípusa A2.
- γ Crt: a csillag színképe A5, a távolsága 148 fényév, a fényrendje 4,1m.
- δ Crt: a fényrendje 3,8m, a színképe A0, a távolsága körülbelül 130 fényév.
Mélyégobjektumok [szerkesztés]
- NGC 3511 spirálgalaxis
- NGC 3887 küllős spirálgalaxis
- NGC 3981 spirálgalaxis
Források [szerkesztés]
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, második kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crater (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
|||||
