Pegasus csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pegasus csillagkép
Pegasus constellation map.png
Adatok
Latin név Pegasus
Latin birtokos eset Pegasi
Rövidítés Peg
Rektaszcenzió 21h 5m – 0h 15m
Deklináció +2° – +36°
Területe 1121 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 7
Teljesen látható északi 90°-tól déli 65°-ig
Legfényesebb csillag ε Pegasi (Enif)
fényessége 2,39m
Szomszédos csillagképek
A Pegazus csillagkép

A Pegasus egy csillagkép.

Története, mitológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét Pégaszoszról kapta (görögül: forrásló), a görög mitológia mesés állatáról. Egy szárnyas ló, melyet Poszeidón a gorgók egyikével, Meduszával az Ókeanosz forrásainál nemzett.

Hésziodosz szerint nyomban születése után az Olümposzra röppent, ahol Zeusz számára a villámokat és mennyköveket szállítja. Későbbieknél Éósz lova, és mint ilyen, a csillagképek egyike. Bellerophontész Poszeidóntól ajándékba kapta és segítségével legyőzte Khimairát, nemkülönben az amazonokat is. A mondák szerint a Pégaszosz a múzsák lova is egyben, mivel a Helikont, mely a múzsák éneke felett érzett gyönyörűségtől az égbe akart emelkedni, patkója ütésével a földhöz szegezte, egyúttal pedig a Hippokrene forrást a földből kicsalta (ezt némelyek Troizénben keresték). Az újabb időkben Pegazus a költők lova, melyen ihletettségükben az ég felé emelkednek, modern mítosz, mely a Bellerophonról és Hippokrenéről szóló mondáknak összekeveréséből keletkezett.

Az arabok El Feres a'dam-nak, „nagy ló”-nak nevezték a csillagképet.

Pegasus különösen fényesebb csillagokból álló, nagy trapéz alakjáról könnyen felismerhető csillagkép, mely 3 másodrendű csillagon kívül 109, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]