Csillagalakzat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csillagalakzatok (más néven aszterizmusok) nem hivatalosan bejegyzett égi objektumok, ismert csillagképek közkeletű elnevezései, ellentétben a hivatalos csillagképekkel. Gyakran kapcsolódik hozzájuk is népi monda vagy más népeknél mítosz, míg az újabb keletű népszerű elnevezések csak a csillagok alkotta formára vonatkoznak. Főként csak a csillagkép bizonyos részét illeti az elnevezés, mint a Göncölszekér esetén, máskor az egész alakzat szabad szemmel jól látható összes csillaga beletartozik, csak más nevet is visel, mint a Kisgöncöl esetén.

Az alakzatot alkotó csillagok többnyire nincsenek fizikai kapcsolatban egymással, a Földtől való távolságuk is jelentősen eltérhet; közös jellemzőjük általában csak annyi, hogy az égbolt azonos részén találhatóak.

Elnevezés Melyik csillagképben Mely csillagok Mikor látható
Göncölszekér Nagy Medve Alkaid, Mizar, Alioth, Megrez, Phad, Merak, Dubhe egész évben
Kisgöncöl Kis Medve Sarkcsillag (α UMi), δ UMi, ε UMi, ζ UMi, η UMi, β UMi (Kochab), γ UMi (Phercad) egész évben látható
Teáskanna Nyilas ε Sgr (Kaius Australis), δ Sgr (Kaius Medai), γ Sgr (Alnasi), λ Sgr (Kaius Borealis), φ Sgr, ζ Sgr, τ Sgr, ρ Sgr (Nunki) július
Vizeskancsó Vízöntő η Aqr, π Aqr, ζ Aqr, γ Aqr augusztus
Zárókő Herkules ε Her, ζ Her, η Her, π Her egész nyáron
Őszi Négyszög Pegazus és Androméda α And, γ Peg, ζ Peg, λ Peg ősszel
Nagy Nyári Háromszög Lant, Hattyú és Sas α Lyr, α Cyg és α Aql májustól októberig
Karika Halak γ Psc, λ Psc, κ Psc, Psc, TX Psc és 7 Psc ősszel
Paralelogramma Lant δ Lyr, ζ Lyr, γ Lyr, β Lyr (Sheliak) egész nyáron, ősszel

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]