Szűz csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűz csillagkép
Virgo constellation map.png
Adatok
Latin név Virgo
Latin birtokos eset Virginis
Rövidítés Vir
Rektaszcenzió 11h 37m – 15h 11m
Deklináció -22° 40' – +14° 20'
Területe 1294 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 2
Teljesen látható északi 67°-tól déli 76°-ig
Legfényesebb csillag α Virginis (Spica)
fényessége 0,98m
Szomszédos csillagképek
A Szűz csillagkép egyik ábrázolása (Sidney Hall, 1825)

A Szűz (latin: Virgo) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában.

A görög mitológia szerint szűz volt több kiemelkedő istennő, köztük Ízisz, Kübelé, a Magna Mater (az Istenek Anyja), Pallasz Athéné. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest, később azonban Aestrae-vel, az igazság istennőjével azonosították, amint a mérleggel áll ítélkezésre készen. A kereszténység terjedésével a görög-római mondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon.

Láthatósága, megkeresése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz egyenlítői csillagkép, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során szeptember közepén lép a konstelláció területére, és október végén hagyja el.[1] Ezt, és az alkonyati időszakot figyelembe véve a csillagkép novembertől augusztusig kereshető fel az éjszakai égbolton. Novemberben hajnalban kel és az év végéig napkeltéig, rövid ideig figyelhető meg a keleti-délkeleti horizont felett. Január közepén éjféltájban, március közepén este 8 körül kel, így ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Május közepén este kilenc tájékán delel, azaz déli irányban található a horizont és zenit között félúton. Július közepén fényes csillagai közül a legnyugatibb, a β Virginis este 10-kor nyugszik, de mert a Nap is egyre korábban nyugszik, a csillagkép még augusztusban is teljes terjedelmében megfigyelhető a nyugati horizont felett.

A Szűz csillagképet az úgynevezett tavaszi tájékozódási háromszög segítségével találhatjuk meg legkönnyebben, melyet a három legfényesebb tavaszi csillag, az Arcturus, a Regulus és a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica alkot. A csillagképet a legfényesebb csillagai elhelyezkedése miatt az amatőrcsillagászok égi karosszéknek becézik: az α és a γ a két láb vége, a ζ és δ az ülőlap, mely utóbbi az ε-nal alkotja a szék támláját.

Mivel a Szűz csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak plusz csillagként egyes külső bolygók. 2013 nyaráig a Szaturnusz tartózkodik itt. A Mars 2012 júniusától szeptember elejéig látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.[2]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz és a Holló
  • α Virginis - Spica (latin: kalász vagy búzaszem): kékesfehér, 1 magnitúdójú kettős (B1V + B2V), mintegy 260 fényévnyire van a Földtől.
  • β Virginis - Zavijava: 3,8 fényrendű csillag.
  • γ Virginis - Porrima: harmadrendű, sárgásfehér csillagpár (F0V + F0V), 2,m74, 2,m38 magnitúdóval, 169 éves keringési periódussal. Távolságuk 39 fényév. Utoljára 2005-ben voltak legközelebb egymáshoz, észlelésük akkor professzionális távcsővel volt lehetséges. 2015-től kis távcső is elegendő lesz a csillagok elkülönítéséhez.
  • δ Virginis - Auva: 3,4m-s vörös óriás, 200 fényév távolságra van a Földtől.
  • ε Virginis - Vindemiatrix: 2,84 fényrendű sárga óriás (G8III). Távolsága 102 fényév.
  • θ Virginis: negyed- és kilencedrendű, kis távcsővel már észlelhető pár.
  • τ Virginis- Syrma: negyedrendű és kilencedrendű csillagpár, kis távcsővel már észlelhető.

Egyéb ismert csillagnevek:

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek közül az egyik első ismert a 70 Virginis bolygórendszere.

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz csillagképben található a híres Virgo-galaxishalmaz, amelynek kisebb távcsővel is látható tagjai a következők:

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz csillagképben található a PSR B1257+12 pulzár, ami körül az elsőként, 1992-ben felfedezett exobolygó, a PSR B1257+12 B kering.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
  2. Guide számítógépes planetárium program

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Virgo (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűz csillagkép témájú médiaállományokat.