Spica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spica
Virgo constellation map.png
A Spica a Szűz csillagképben

Más jelölések alfa Vir, 67 Vir, BD-10 3672, FK5 498, GSC 05547-01518, HD 116658, HIP 65474, HR 5056, PPM 227262, SAO 157923, BUP 150, CCDM 13252-1109, IDS 13200-1038, WDS 13252-1110[1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép Szűz csillagkép
Epocha J2000,0
Rektaszcenzió 13h 25m 11,58s[1]
Deklináció -11° 09′ 40,75″[1]
Távolság 262[2] ,
76,57[1] pc
Látszólagos fényesség +0,92 és +1,04 között változik, 4 napos periódussal
Abszolút fényesség -3,55[2]
Színkép típusa B1 III-IV+B2V[1]
Pályaadatok
Parallaxis 13,06[1]
Radiális sebesség 1,0 km/s[1]
Sajátmozgás
rektaszcenzióban -0,04235"/év[1]
deklinációban -0,03067"/év[1]
Fizikai adatok
Tömeg 11 M
Hőmérséklet
Felszín 22 400 K
Luminozitás 2180 L

A Spica (α Vir, α Virginis, Alpha Virginis) a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színe kissé kékes fehér. Kettőscsillag. A kettős fényesebb összetevőjének felszíni hőmérséklete 22 400 K, fényessége a Napénak 13 400-szorosa, átmérője annak 7,8-szorosa, tömege 11-szerese.

A másik csillag felszíni hőmérséklete 18 500 K, 1700 Napnak megfelelő fényerővel világít, átmérője annak 4-szerese, tömege 7-szerese.

A nagyobbik csillag valamikor a jövőben szupernovává alakul.

A két csillag egymáshoz nagyon közel kering, távolságuk átlagosan mindössze 0,12 CsE.

Látszó fényessége +0,92 és +1,04 között változik 4 napos periódussal. A változás nagyobbrészt annak a következménye, hogy a „csillag” számunkra látszó átmérője változik.

A Spica elég forró ahhoz, hogy erős ultraviola sugárzást és röntgensugárzást bocsásson ki. Az erős röntgensugárzás valószínűleg a két napszél összeütközésének a következménye.

A mérések szerint még három, halványabb csillag van a rendszerben.

Történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori Egyiptomban a Spica feltehetően fontos szerepet játszott, neve „Lanthordozó”, és „Repa” volt (=úr). Sir Joseph Norman Lockyer angol csillagász szerint több nagyon fontos templom az ókori Egyiptomban és az ókori Görögországban a Spicának volt szentelve (aminek kapcsolata lehet a legendás egyiptomi kiválósággal, Ménésszel).

Gertrude és James Jobes szerint az ókori Kínában a Spica és az Arcturus voltak a sárkány két szarva, és a tavasz eljöttét azzal határozták meg, amikor a telihold a két fényes csillag között látszott. Megjegyzik ezen kívül, hogy a tavasszal való kapcsolat miatt választhatta Sou Szing, a hosszú élet istene otthonául a Spicát.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban az arabok a Spicát Szunbulah néven ismerték. A 19. században író Smyth admirális megjegyzi, korábban volt egy törekvés arra, hogy a csillagot a Newton névre nevezzék át a nagy angol csillagász tiszteletére. A talán leginkább megmaradt alternatív név az Azimech. Ennek a névnek az eredete a középkori arab címre, az „Al Szimak al A’zal”-ra megy vissza, melynek jelentése: „a fegyvertelen Szimak”. Az Arcturus volt a másik Szimak, a fegyveres, „Al Szimak al Ramih”. R. H. Allen feltevése szerint a „Szimak” név jelentése: „magasra emelkedni”. Ennek azonban ellentmond a jelenkori csillagnév kutató, Paul Kunitzsch, aki szerint a „Szimak” név jelentése bizonytalan. A nevek ismert része (a fegyverrel rendelkező, illetve azt nélkülöző) talán arra való hivatkozás, hogy az Arcturus környezetében több, kevésbé fényes csillag található, míg a Spica környezetében egy sem. Az Eta Boötis (Muphrid) és néhány további csillag lehet az Arcturus lándzsája vagyis a fegyvere.

A „szpika” latinul és görögül kalászt jelent. A gabonaérés idején tűnt fel az égbolton az ókorban. A görögök a csillag felbukkanásával a termés beérésének idejét azonosították. [3] [4][5][6]

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűz csillagkép (Virgo) megtalálásához segítséget nyújt, ha a Spicát sikerül megtalálnunk.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közé a négy első fényrendű csillag közé tartozik, melyek fedésbe tudnak kerülni a Holddal és a bolygókkal. Ezek: Regulus, Spica, Antares, és Aldebaran. A Pollux kissé messzebb helyezkedik el az égi ekliptikától, ezért nem kerül teljes fedésbe a Hold mögött, de közel tud kerülni hozzá.

A Hold 2020-ig Magyarországról nézve kétszer is elfedi a Spicát.[7]

  • 2013. szeptember 8-án délután lesz az első okkultáció. Az esemény nappali megfigyelését nagyban segíti az osztott körös vagy GOTO-s pozícióra állás: a fényes csillag így könnyen látható akár kis távcsővel is.
  • Még ugyanezen év november 2-án bekövetkezik az újabb okkultáció. A belépés épp napkeltekor történik, de a 2%-os holdfázis miatt egyrészt a Hold sem látható szabad szemmel, ugyanakkor alacsonyan, mindössze 12 fokkal van a horizont felett. A Hold folyamatos távcsöves követésével a 43 perccel későbbi kilépést is észlelhetjük, ha tiszta az égbolt.

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán Twin Spica (ふたつのスピカ, Futatsu no Supika) szeinen manga sorozatot a Spica csillag után nevezték el. A Spica kettőscsillag, csillagai egymás körül keringenek, ami megfelel a sorozatban hangsúlyt kapó barátság megjelenésének.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
  1. ^ a b c d e f g h i SIMBAD lekérdezés: Spica
  2. ^ a b ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
  3. A csillagos ég képeskönyve|Az MCSE csillagászattörténeti portálja
  4. Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
  5. Ian Ridpath-Wil Tiriron: Égi kalauz, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
  6. SZŰZ:(Latin neve: Virgo)
  7. szerk.: Mizser Attila: Fogyatkozások, csillagfedések, Amatőrcsillagászok kézikönyve, Harmadik, javított és bővített, Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 963 06 0197 4 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]