Spica
| Spica | |
 |
|
| A Spica a Szűz csillagképben | |
|
|
|
| Más jelölések | alfa Vir, 67 Vir, BD-10 3672, FK5 498, GSC 05547-01518, HD 116658, HIP 65474, HR 5056, PPM 227262, SAO 157923, BUP 150, CCDM 13252-1109, IDS 13200-1038, WDS 13252-1110[1] |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Szűz csillagkép |
| Epocha | J2000,0 |
| Rektaszcenzió | 13h 25m 11,58s[1] |
| Deklináció | -11° 09′ 40,75″[1] |
| Távolság | 262[2] fé, 76,57[1] pc |
| Látszólagos fényesség | +0,92 és +1,04 között változik, 4 napos periódussal |
| Abszolút fényesség | -3,55[2] |
| Színkép típusa | B1 III-IV+B2V[1] |
| Pályadatok | |
| Parallaxis | 13,06[1] |
| Radiális sebesség | 1,0 km/s[1] |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | -0,04235"/év[1] |
| deklinációban | -0,03067"/év[1] |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 11 M☉ |
| Szín (B-V) | -0,13[1] |
| Szín (U-B) | -1,1[1] |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 22 400 K |
| Luminozitás | 2180 L☉ |
A Spica (α Vir, α Virginis, Alpha Virginis) a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
Színe kissé kékes fehér. Kettőscsillag. A kettős fényesebb összetevőjének felszíni hőmérséklete 22 400 K, fényessége a Napénak 13 400-szorosa, átmérője annak 7,8-szorosa, tömege 11-szerese.
A másik csillag felszíni hőmérséklete 18 500 K, 1700 Napnak megfelelő fényerővel világít, átmérője annak 4-szerese, tömege 7-szerese.
A nagyobbik csillag valamikor a jövőben szupernovává alakul.
A két csillag egymáshoz nagyon közel kering, távolságuk átlagosan mindössze 0,12 CsE.
Látszó fényessége +0,92 és +1,04 között változik 4 napos periódussal. A változás nagyobbrészt annak a következménye, hogy a „csillag” számunkra látszó átmérője változik.
A Spica elég forró ahhoz, hogy erős ultraviola sugárzást és röntgensugárzást bocsásson ki. Az erős röntgensugárzás valószínűleg a két napszél összeütközésének a következménye.
A mérések szerint még három, halványabb csillag van a rendszerben.
Történetei [szerkesztés]
Az ókori Egyiptomban a Spica feltehetően fontos szerepet játszott, neve „Lanthordozó”, és „Repa” volt (=úr). Sir Joseph Norman Lockyer angol csillagász szerint több nagyon fontos templom az ókori Egyiptomban és az ókori Görögországban a Spicának volt szentelve (aminek kapcsolata lehet a legendás egyiptomi kiválósággal, Ménésszel).
Gertrude és James Jobes szerint az ókori Kínában a Spica és az Arcturus voltak a sárkány két szarva, és a tavasz eljöttét azzal határozták meg, amikor a telihold a két fényes csillag között látszott. Megjegyzik ezen kívül, hogy a tavasszal való kapcsolat miatt választhatta Sou Szing, a hosszú élet istene otthonául a Spicát.
Nevének eredete [szerkesztés]
A középkorban az arabok a Spicát Szunbulah néven ismerték. A 19. században író Smyth admirális megjegyzi, korábban volt egy törekvés arra, hogy a csillagot a Newton névre nevezzék át a nagy angol csillagász tiszteletére. A talán leginkább megmaradt alternatív név az Azimech. Ennek a névnek az eredete a középkori arab címre, az „Al Szimak al A’zal”-ra megy vissza, melynek jelentése: „a fegyvertelen Szimak”. Az Arcturus volt a másik Szimak, a fegyveres, „Al Szimak al Ramih”. R. H. Allen feltevése szerint a „Szimak” név jelentése: „magasra emelkedni”. Ennek azonban ellentmond a jelenkori csillagnév kutató, Paul Kunitzsch, aki szerint a „Szimak” név jelentése bizonytalan. A nevek ismert része (a fegyverrel rendelkező, illetve azt nélkülöző) talán arra való hivatkozás, hogy az Arcturus környezetében több, kevésbé fényes csillag található, míg a Spica környezetében egy sem. Az Eta Boötis (Muphrid) és néhány további csillag lehet az Arcturus lándzsája vagyis a fegyvere.
A „szpika” latinul és görögül kalászt jelent. A gabonaérés idején tűnt fel az égbolton az ókorban. A görögök a csillag felbukkanásával a termés beérésének idejét azonosították. [3] [4][5][6]
Megfigyelése [szerkesztés]
A Szűz csillagkép (Virgo) megtalálásához segítséget nyújt, ha a Spicát sikerül megtalálnunk.
Érdekességek [szerkesztés]
A közé a négy első fényrendű csillag közé tartozik, melyek fedésbe tudnak kerülni a Holddal és a bolygókkal. Ezek: Regulus, Spica, Antares, és Aldebaran. A Pollux kissé messzebb helyezkedik el az égi ekliptikától, ezért nem kerül teljes fedésbe a Hold mögött, de közel tud kerülni hozzá.
A Hold 2020-ig Magyarországról nézve kétszer is elfedi a Spicát.[7]
- 2013. szeptember 8-án délután lesz az első okkultáció. Az esemény nappali megfigyelését nagyban segíti az osztott körös vagy GOTO-s pozícióra állás: a fényes csillag így könnyen látható akár kis távcsővel is.
- Még ugyanezen év november 2-án bekövetkezik az újabb okkultáció. A belépés épp napkeltekor történik, de a 2%-os holdfázis miatt egyrészt a Hold sem látható szabad szemmel, ugyanakkor alacsonyan, mindössze 12 fokkal van a horizont felett. A Hold folyamatos távcsöves követésével a 43 perccel későbbi kilépést is észlelhetjük, ha tiszta az égbolt.
Megjelenése a kultúrában [szerkesztés]
A japán Twin Spica (ふたつのスピカ, Futatsu no Supika) szeinen manga sorozatot a Spica csillag után nevezték el. A Spica kettőscsillag, csillagai egymás körül keringenek, ami megfelel a sorozatban hangsúlyt kapó barátság megjelenésének.
Forrás [szerkesztés]
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
- ^ a b c d e f g h i j k SIMBAD lekérdezés: Spica
- ^ a b ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
- ↑ A csillagos ég képeskönyve|Az MCSE csillagászattörténeti portálja
- ↑ Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- ↑ Ian Ridpath-Wil Tiriron: Égi kalauz, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- ↑ SZŰZ:(Latin neve: Virgo)
- ↑ szerk.: Mizser Attila: Fogyatkozások, csillagfedések, Amatőrcsillagászok kézikönyve, Harmadik, javított és bővített, Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 963 06 0197 4
