Sajátmozgás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A következő táblázat azokat a csillagokat tartalmazza, amelyeknél jelentősebb sajátmozgást tapasztaltak
Csillag látszó fényesség sajátmozgás ( "/év ) pozíciószög (o)
Barnard-csillag
9,5m
10,34
356
Kapteyn-csillag
8,8m
8,72
131
Groombridge 1830
6,5m
7,04
145
Lacaille 93527
7,4m
6,9
79
Cin 3161
8,6m
6,11
112
Ross 619
12,5m
5,4
167
61 Cygni
5,2m
5,2
52
Lalande 21185
7,5m
4,78
187
Wolf 359
13,5m
4,72
235
ε Indi
4,7m
4,69
123

A csillagok sajátmozgásán az égbolton történő pozícióváltozásukat értjük, amely gyakran csak több évszázados vagy évezredes időskálán érzékelhető.

Edmond Halley 1718-ban rájött arra, hogy több csillag éggömbi pozíciója eltér a régebbi, antik katalógusok feljegyzéseitől. Ez az eltérés a Procyon, a Szíriusz és az Arcturus esetében volt jelentős. Halley megállapította, hogy a közel 2000 eltelt év alatt ezeknek a csillagoknak az ekliptikához viszonyított pozíciói jelentősen megváltoztak.

T. Mayer csillagász 1760-ban további csillagok esetében figyelt meg jelentős pozícióváltozást. Ma már külön katalógusok vannak a csillagok sajátmozgására (sajátmozgás-katalógusok). Napjainkban több mint 300 ezer csillag pontos sajátmozgását ismerjük.

A sajátmozgás jelölése μ (mű), mértékegysége ívmásodperc/év vagy ennek tört részei. Ehhez szokás megadni az elmozdulás irányát az égi északi irányhoz viszonyítva. A másik lehetőség az égi irányok szerinti komponensek megadása: leggyakrabban az egyenlítői koordináta-rendszer szerinti rektaszcenzióRA) és deklinációD) irányú sajátmozgás-komponenseket használják.

A legnagyobb ismert sajátmozgást az ún. Barnard-féle Nyílcsillag mutatja, amelyik egyben a Naprendszerhez második legközelebbi csillag, ha az α Centauri rendszert egynek tekintjük. A Barnard-nyílcsillag távolsága 5,9 fényév, és 180 év alatt egy teljes holdátmérőnyi (0,5°) utat tesz meg az égen.

A Doppler-effektusnak köszönhetően megállapíthatjuk egy csillag radiális (látóirányú) sebességét, vagyis azt a sebességet, amivel az adott csillag távolodik tőlünk vagy közeledik hozzánk. Pozitív radiális sebesség távolodásra, negatív radiális sebesség pedig közeledésre utal. A sajátmozgás és a radiális sebesség ismeretében megállapíthatjuk a csillag térbeli mozgását. Mivel azonban a sajátmozgás csak a látóirányra merőleges tényleges mozgás éggömbi vetülete, a tényleges sebesség ebből csak a parallaxis, azaz a csillag távolsága ismeretében számítható ki.