Alfa Centauri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
α Centauri
Position Alpha Cen.png
Az Alfa Centauri (balra lent, vastag nyíllal jelölve)
(tőle jobbra a Dél Keresztje csillagkép)
Megfigyelési adatok
Epocha J2000.0
Rektaszcenzió 14h 39m 36,4951s
Deklináció -60° 50′ 02,308″
Távolság 4,365 ± 0,007 ,
1,338 ± 0,002 pc
Látszólagos fényesség +1,33
Abszolút fényesség 4,38 / 5,71
Színkép típusa G2V / K1V
Fizikai adatok
Sugár 1,227 R
Tömeg 1,100 M
Hőmérséklet
Felszín 5790 K
Luminozitás 1,519 L
Kor 4,85 × 109 év
Forgási adatok
Forgási periódus 22 nap
Rendszer
Társcsillagok α Centauri B
Proxima Centauri

Az Alfa Centauri (α Centauri, Toliman, Rigel Kentauri) csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármascsillaga; látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét. Legfényesebb tagja az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga, a Szíriusz és a Canopus után.

A csillagrendszer arról nevezetes, hogy a hozzánk legközelebbi csillagok (a Nap után) ebben a hármas csillagrendszerben találhatóak. Távolsága 4,34 fényév. Deklinációja -59°, rektaszcenziója 14h 35m, Magyarországról nem látható. Legészakibb láthatósága körülbelül 10 foknyira északra tehető az egyenlítőtől, ez nagyjából Dél-India vagy Thaiföld földrajzi szélessége. A Kentaur csillagkép a téli és tavaszi hónapokban emelkedik éjszakánként a legmagasabbra.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1830-as években Thomas Henderson skót csillagász a dél-afrikai Jóreménység fok obszervatóriumának igazgatója volt. Más csillagászokkal vetélkedve azon igyekezett, hogy meghatározza egy csillag parallaxisát, és földrajzi helyzetéből adódóan megfigyelésének tárgyául az Alfa Centaurit választotta. Bár nem Henderson volt az első, akinek sikerült egy csillag parallaxisát meghatároznia (az elsőséget Friedrich Wilhelm Bessel szerezte meg), a Henderson által megmért távolság alapján jelenleg is ez a legközelebbi csillagrendszer.

1915-ben R. T. Innes felfedezte, hogy egy harmadik csillag is tartozik a rendszerhez, az Alfa Centauri C, ami nagyon halvány, és mivel nagyobb parallaxissal és sajátmozgással rendelkezik, közelebb van Naprendszerünkhöz (4,22 fényévre), mint a rendszert alkotó másik két csillag (az A és B 4,4 fényévre van). A neve ennek megfelelően Proxima Centauri lett. (Proximus latinul: 'legközelebbi', ld. még proxy.)

2006-ban megerősítették, hogy az Alfa Centauri C a másik két kísérő körül kering, keringési ideje kb. félmillió év. Jelenleg a pályájának hozzánk közelebb eső szakaszán található.

A rendszer összetevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alfa Centauri rendszer összetevőinek mérete és színe összehasonlítva a Nappal

Három komponensből álló rendszer tagjait a legfényesebbtől a leghalványabbig A, B és C betűvel jelöljük. Az Alfa Centauri A csillagnak a látszólagos fényessége -0,01 magnitúdó, színképtípusa G2V, luminozitása 1,4-szerese a Napénak. A fényesebb csillagok közül az Alfa Centaurinak a legnagyobb a sajátmozgása, ennek értéke 3,68’’ évente.

A B komponens látszólagos fényessége 1,2 magnitúdó, színképtípusa K1V, luminozitása 0,4-szerese a Napénak. Az A-tól mért távolsága 23 csillagászati egység, szögtávolsága 19 szögmásodperc, biztos vizuális szeparációjukhoz legalább 20 szoros nagyítású távcsőre van szükség. A két csillag egymás körüli keringési ideje 79,9 év.

A két fő komponens szabad szemmel egyetlen fényes csillagnak látszik, melynek vizuális összfényessége -0,27 magnitúdó.

Az Alfa és Béta Centauri a Dél Keresztje csillagkép felé mutat (ez tőlük nyugatra, kb. 10°-ra van), és ez a jellegzetesség segítette a déli féltekén hajózókat abban, hogy a Dél keresztjét megkülönböztessék egy hozzá nagyon hasonló aszterizmustól, mely a Vitorla csillagkép Avior, Turais, Kappa Vela és Delta Vela csillagaiból áll.

A Proxima Centauri néven is ismert C komponens távolsága az A és B komponenstől 10 300 csillagászati egység, luminozitása 0,00008-szorosa a Napénak. Látszólagos fényessége 9,7 és 10,7 magnitúdó között változik. A Földről csak távcsővel látható. Keringési ideje legalább 500 000 év. Jelenleg az A és B komponensnél közelebb van a Földhöz, távolsága 4,2 fényév.

Bolygók a rendszerben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alfa Centauri B körül az első bolygót 2012-ben fedezték fel, 4 éves kutatómunkával a csillag imbolygásából következtetve. A bolygó 6 millió km-re kering csillagától, így felszíne forró. Ez kisebb távolság, mint a Nap-Merkúr távolság.

Alpha Centauri a popkultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Avatar c. sci-fi-film az Alpha Centauri rendszer Polyphemus nevű (kitalált) gázóriásának egyik holdján (Pandora) játszódik;
  • Az alakváltók anyabolygója, a Kibertron, az Alfa Centauri körül keringett, mígnem kiszakadt;
  • A német Tangerine Dream együttes második nagylemezének címe Alpha Centauri
  • Isaac Asimov Alapítvány és Föld című régényében az elnéptelenedő Föld utolsó lakóit az Alfa Centauri A körül keringő vízbolygó, az Alpha egyetlen, mesterséges szigetére telepítették át.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfa Centauri témájú médiaállományokat.

Alfa Centauri: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.