Tömjén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jemeni tömjén

A tömjén (lat. olibanum) a fűszerszagúak (Terebinthales) rendjébe, a balzsamfafélék (Burseraceae) családjába tartozó, Északkelet Afrikában és Délnyugati Ázsiában honos egyes Boswellia-fák kérgéből kivont – főként templomokban – füstölőszerül használt mézgás gyanta.[1][2][3]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban gyantát, mézgát és 4,5-7%-ban illóolajat tartalmaz. Színe halványsárga, néha vöröses, felszíne lisztes, illata enyhén balzsamos, íze zamatos, kissé kesernyés, hevítve fűszeres illatot fejleszt.[2][3]

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fák kérgének több ponton történő bemetszésekor előcsorduló tömjén a napsütés hatására megkeményedik és így lekaparható. A fák ilyenszerű csapolása négy hónapon át is tart, ezalatt egy-egy fa akár 10 kg gyantát is adhat.[3][4]

Füstölőszerként már az ókori egyiptomi, a japán sintoista, a hindu és más vallási szertartások kelléke,[5] bár az újabb kutatások ezt a füstöt benzol-, butadién- és benzpiréntartalma miatt ártalmasnak tartják.[6] A mirhával együtt ismert lehet az Újszövetségből, többek közt Máté evangéliumából, pontosabban a gyermekségtörténetből, melyben a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékul az újszülött Jézusnak.[7]

A tömjén csíraölő, fertőtlenítő, sebgyógyító, antireumatikus, feszültség- és görcsoldó hatású, csillapítja az ízületi fájdalmakat, gátolja az agydaganat növekedését. A tömjénolajnak bőrfiatalító hatást tulajdonítanak. Svájcban a tömjénkészítményeket gyógyszernek ismerték el.[4]

A tömjén a magyar népi hiedelemvilágban elterjedt rontáselhárító.[8]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kerüli, mint ördög a tömjént. – Kifejezés, melynek az a hiedelem az alapja, hogy az ördög nem bírja elviselni a tömjénfüstöt.
  • A pejoratív értelmű tömjénez ige azt fejezi ki, mikor valakit érdemtelenül, hízelegve magasztalnak.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Magyar értelmező kéziszótár, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004 ISBN 9630578743
  2. ^ a b Kislexikon. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  3. ^ a b c Biológiai lexikon IV. (S–Z). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1978. 328. o. ISBN 963-05-0533-9
  4. ^ a b Nyitrai Angelika: Mirha és tömjén, baratno.com. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  5. 'Terebess Ázsia Lexikon'. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  6. Ártalmas a tömjénfüst az egészségre (Index, 2011. március 11.)
  7. WikiKönyvek: Párhuzamos Biblia - Máté evangéliuma. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  8. Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0  Online elérés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]