Holdújév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holdújév
Holdújév előestéje Meizhouban
Holdújév előestéje Meizhouban

Hivatalos neve 农历新年 nung li hszin nien
Alternatív neve kínai újév;
春节 csuncsie: tavaszünnep
Ünneplik kínai közösségek világszerte[1]
Kezdete a kínai naptár első napja
2014 január 31.
2015 február 19.
Rituálé oroszlántánc, sárkánytánc, tűzijáték
Népszokások hung bao (piros tasak) ajándékozása
Kapcsolódó ünnep lampionfesztivál

A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie,tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, nem csak Kínában, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavaszünnep időpontja – hasonlóan a húsvéthoz – évről évre változik.[2]

Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.

A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, biztosítják a szerencsét az új évre.

Szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A kapcsolódó hiedelem szerint a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztának kell lennie, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni, újév napján már nem szabad takarítani.

Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni s megszabadulni régiektől, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik.

Újév előestéje – amely hasonlít a keresztény szentestére és a szilveszterre is – az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat – kártyát, madzsongot – játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években leggyakrabban televíziót néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem egyszerű zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjelnek számít.

Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – még a „négyes” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (si). Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.

Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. Az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít.

Jelképek, színek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újévi dekoráció

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.

A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik (yam). Hasonló okból, mivel a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik (kat), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. Páros számban kell a hidelem szerint ajándékozni ezeket a gyümölcsöket.

Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, földimogyoró is gyakran kerül az újévi asztalokra. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem lehet, a fehér a gyász színe. Előszertettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat (csiaoce) is.

Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja.

A holdújév időpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Állatövi jegy Kínai írásjegy
2000. február 5. Sárkány
2001. január 24. Kígyó
2002. február 12.
2003. február 1. Kecske 山羊
2004. január 22. Majom 猴子
2005. február 9. Kakas 公鸡
2006. január 29. Kutya
2007. február 18. Disznó
2008. február 7. Patkány 大鼠
2009. január 26. Bivaly 水牛
2010. február 14. Tigris
2011. február 3. Nyúl 兔子
2012. január 23. Sárkány
2013. február 10. Kígyó
2014. január 31.
2015. február 19. Kecske 山羊
2016. február 8. Majom
2017. január 28. Kakas 公鸡
2018. február 16. Kutya

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holdújév témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Asia welcomes lunar New Year
  2. Az évkönyvek azt mutatják, hogy kb. Kr. e. 650-ben tértek át (legalábbis egyes területeken) arról, hogy az év kezdetét a téli napfordulót követő első újholdtól számítsák arra, hogy az év kezdetét a téli napfordulót megelőző újholdtól számítsák. Manapság az ünnepeket egy olyan év alapján számítják, ami a téli napfordulót követő második újholdkor kezdődik. Lásd: az angol Wikipédia szócikkét a kínai naptárról.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]