Szelek barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szelek barlangja a Királyerdő-hegységben található. Ez Románia leghosszabb barlangja.

Szelek barlangja
Hossz >47.000 m
Magasság 356 m
Hely Vársonkolyos
Hegység Királyerdő-hegység
Típus Zárt
Szelek barlangja  (Magyarország)
Szelek barlangja
Szelek barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 21″, k. h. 22° 32′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 21″, k. h. 22° 32′ 37″

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helybéliek már régebbről tudtak a barlang bejáratáról, a „Szelek odújáról”, de a bejárat annyira szűk volt, hogy még egy gyerek sem fért volna be. A lyukból kiáramló erős szél tűnt fel a helyi juhászoknak, akik nagy melegben oda húzódtak hűsölni. A barlangot Bagaméri Béla fedezte fel 1957 április 7-én, aki egy helyi bányász, Bodea Dumitru útmutatására felkereste a Szelek odúját, és kitágította a bejáratot. Sok ideig fejjel lefele mászott a szűk járatban. Amikor leérkezett, rájött hogy a sziklahasadékból kiáramló erős léghuzat egy valóban nagy és összefüggő barlangrendszert jelez. A barlang feltárása sok évet vett igénybe. Részt vett benne a Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub, a Kolozsvári Barlangtani Intézet, és sokan mások.

A barlang földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szelek-barlangja Erdélyben, a Királyerdő-hegységben, Vársonkolyos községtől 2 km-re, délnyugatra, a Sebes-Körös bal partján, a Frânturii-tisztás közelében található. GPS: é. sz. 46° 56′ 21″, k. h. 22° 32′ 37″, 356 méter tengerszint feletti magasságban.

Megközelítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlangot a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő vasúton, vagy az E60-as országúton közelíthetjük meg. A E60-as úton haladva, a DJ 764C útra térünk le, amin 11 km-t haladunk. Vársonkolyos községnél (Șuncuiuș) a kastély irányába tartva rövidesen elérjük a lengőhidat. Ezen átkelve jutunk el a barlang bejáratához.

A barlang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejárat

A barlangrendszer labirintusos jellegű. Négy emeleten, egy aktív és három fosszilis járatból áll. A szintkülönbsége 162 m. Egy észak-északkelet – dél-délnyugat irányú főhálózat alkotja, amibe számos köztes járat torkollik. A barlang bejárata (356 m tengerszint feletti magasságban) viszonylag szűk. A bejutást beépített lépcsőfokok segítik. A bejárat után a barlangi patakkal találkozunk, ami folyás irányban rövidesen eltűnik, és a Frântura-tisztáson tör majd a felszínre. A folyásiránnyal szemben haladva érhetjük el a táborozóhelyként is használt Medencék-termét. A kezdeti szakaszt barlangi turisták is szokták látogatni, de a barlang teljes egészét csak jól felszerelt kutatócsoportok. A turistáknak bemutatott szakasz bővelkedik a látnivalókban. A kezdeti, vizes szakasz után a járat kitágul, de 300 méter után ismét összeszűkül a Pokol tornácánál. Ez után a járat alakja megváltozik, magassága csak ritkán haladja meg a másfél métert. Ezen a szakaszon találkozhatunk egy nagyon látványos cseppkővel, a hatalmas Torpedóval. Rövidesen következik a Létra-járat, ami az I. emeletre vezet. Az aktív járat egy szifonba torkollik. Az első szint már fosszilis. Legfőbb jellegzetessége a bonyolult meanderek, és az, hogy több helyen összeköttetésben van a fő aktív járattal, amivel 25-30 méteres aknák kötik össze. Másik jellegzetesség a nagy kiterjedésű termek jelenléte is. A barlang még további két emeleten nyújtózik tovább. A járatok összhossza meghaladja a 47.000 métert.

Barlangi képződmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlang egyedi cseppkőképződményekkel jeleskedik. A hagyományos sztalaktitok, sztalagmitok és cseppkőoszlopok mellett láthatunk aragonit- és heliktit-kristályokat, borsócseppköveket, szalmacseppköveket, cseppkőzászlókat.

Látogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-tól kezdve egy látogatói szakaszt építettek ki 730 méter hosszan. A barlang zárt. A Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub gondnokságában van. Látogatás csakis előzetes egyeztetés után, idegenvezetővel lehetséges. A látogatói szakasztól eltekintve csak gyakorlott barlangászoknak ajánlott.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlangban több élőlényt fedeztek fel. Ezek közül két barlangi vakfutrinka fajt említenek a szakemberek: Duvalius moczaryt és a Duvalius redtenbacherit. Szórványosan előfordulnak evezőlábú- és felemás lábú rákok. Denevérek csak kis létszámban fordulnak elő. Két faj található meg: a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrum-equinum) és a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szelek barlangja - 50 év, Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub, Kolozsvár, 2007
  • Dan Coman, Valentin Crăciun: Peștera Vântului, Editura Sport - Turism, Bukarest, 1978
  • Bagaméri Béla, Dan Coman, Tóth Kálmán: Szelek barlangja, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1961
  • Peșteri din România, Editura Știițifică și Enciclopedică, București, 1976

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]