Nagy patkósdenevér

Nagy patkósdenevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Patkósdenevérek (Rhinolophidae) Alcsalád: Rhinolophinae Nem: Rhinolophus Faj: R. ferrumequinum
Tudományos név
Rhinolophus ferrumequinum (Schreber, 1774)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagy patkósdenevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy patkósdenevér témájú médiaállományokat.

Egy régi rajz a nagy patkósdenevérről

A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a patkósdenevérek (Rhinolophidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Palearktikus elterjedésű faj, az Egyesült Királyságtól Japánig előfordul. Északnyugat-Afrikában, Ázsiában a Közel-Keleten, valamint Iránban, Pakisztánban és Indiában is megtalálható. Európában északi elterjedésének határa Nagy-Britannia, Belgium és Lengyelország.

Alfajai

• Rhinolophus ferrumequinum creticum
• Rhinolophus ferrumequinum ferrumequinum
• Rhinolophus ferrumequinum irani
• Rhinolophus ferrumequinum korai
• Rhinolophus ferrumequinum nippon
• Rhinolophus ferrumequinum proximus
• Rhinolophus ferrumequinum tragatus

Megjelenése

A legnagyobb termetű európai patkósdenevér faj. Az állat fej-törzs-hossza 5,7-7,1 centiméter, farokhossza 3,5-4,3 centiméter, magassága 1,1-1,3 centiméter, vitorlafesztávolsága 34-40 centiméter és testtömege 16,5-34 gramm. Erőteljes, robusztus állat, a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle nagy. Bundája szürkéssárga színű. A denevér orrlyukai körüli bőr – az orrfüggelék – három részből tevődik össze. A középső húsos rész patkó alakú. Az orrlyukak felett található egy nyúlvány (lancetta), amely hegyes és merőlegesen áll. A kettő között van a nyereg (sella). A denevér orra a visszhangos bemérőrendszer legfontosabb eleme. A denevér röptében 85 kHz-es ultrahanghullámokat bocsát ki az orrán keresztül; eközben a hullámok irányát nem feje, hanem orrfüggelék részeinek mozgatásával szabályozza.

Életmódja

A nagy patkósdenevér csoportokban alszik és telel át. Az állat nyílt területek, elszórt cserje- és facsoportokkal, napfényes erdők lakója, túlnyomórészt a hegyvidékeken találhatjuk meg. Rendszerint barlangokban alszik, és ott is telel, a meleg bejárati részeket kedveli, például bányatárókban. Ezenkívül faodúkban, sziklahasadékokban is megtalálható. Ha az üreg hőmérséklete októbertől februárig 11-ről például 7 fokra süllyed, a denevéreknek a tél kellős közepén - általában decemberben - át kell költözniük, hogy ismét megfelelő helyet találjanak. A távozásra késztető hőmérsékleti küszöbértéke kortól és nemtől függően kissé változik. A barlangkínálat helyenként korlátozó tényezőnek számít. Nyáron öreg épületek padlásterében is előkerül. Áprilistól októberig mozog. Tápláléka: éjjeli lepkék és bogarak. Berepül egy kisebb területet, és visszhangos tájolórendszere segítségével beméri a rovarokat. Lecsap a zsákmányra, vitorláját összevonva megakadályozza szökését, majd állkapcsával megragadja. A nagyobb zsákmányt faágra telepedve fogyasztja el. Általában alacsonyan, legfeljebb 13 méter magasan vadászik, és szívesen tartózkodik folyók, patakok és tavak mentén. A szabadban akár 23 évig is élhet.

Fogságban igen nehéz tartani. A tájékozódó ultrahangokon kívül mélyebb, jól hallható hangokat is ad ki.

Szaporodása

A nőstény 2-3, a hím 2 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak szeptember végétől tavaszig tart. A vemhesség a késleltetett megtermékenyüléstől számítva körülbelül 75 napig tart, ennek végén egy utód jön a világra. A nőstény annyira félénk, hogy zavarás esetén azonnal máshová költözik, kicsinyével együtt. Rendszerint több szállásuk is van a közelben, amelyeket ily módon váltogatnak. A kicsik körülbelül 22 naposan már tudnak repülni és 7-8 hetes korukban önállóvá válnak.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
• Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Greenfo.hu
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Külső hivatkozás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)