Nagy patkósdenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy patkósdenevér
Nagy patkósdenevér a barlang mennyezetén
Nagy patkósdenevér a barlang mennyezetén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Patkósdenevérek (Rhinolophidae)
Alcsalád: Rhinolophinae
Nem: Rhinolophus
Faj: R. ferrumequinum
Tudományos név
Rhinolophus ferrumequinum
(Schreber, 1774)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy patkósdenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy patkósdenevér témájú kategóriát.

Egy régi rajz a nagy patkósdenevérről

A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a patkósdenevérek (Rhinolophidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palearktikus elterjedésű faj, az Egyesült Királyságtól Japánig előfordul. Északnyugat-Afrikában, Ázsiában a Közel-Keleten, valamint Iránban, Pakisztánban és Indiában is megtalálható. Európában északi elterjedésének határa Nagy-Britannia, Belgium és Lengyelország.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rhinolophus ferrumequinum creticum
  • Rhinolophus ferrumequinum ferrumequinum
  • Rhinolophus ferrumequinum irani
  • Rhinolophus ferrumequinum korai
  • Rhinolophus ferrumequinum nippon
  • Rhinolophus ferrumequinum proximus
  • Rhinolophus ferrumequinum tragatus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb termetű európai patkósdenevér faj. Az állat fej-törzs-hossza 5,7-7,1 centiméter, farokhossza 3,5-4,3 centiméter, magassága 1,1-1,3 centiméter, vitorlafesztávolsága 34-40 centiméter és testtömege 16,5-34 gramm. Erőteljes, robusztus állat, a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle nagy. Bundája szürkéssárga színű. A denevér orrlyukai körüli bőr – az orrfüggelék – három részből tevődik össze. A középső húsos rész patkó alakú. Az orrlyukak felett található egy nyúlvány (lancetta), amely hegyes és merőlegesen áll. A kettő között van a nyereg (sella). A denevér orra a visszhangos bemérőrendszer legfontosabb eleme. A denevér röptében 85 kHz-es ultrahanghullámokat bocsát ki az orrán keresztül; eközben a hullámok irányát nem feje, hanem orrfüggelék részeinek mozgatásával szabályozza.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy patkósdenevér csoportokban alszik és telel át. Az állat nyílt területek, elszórt cserje- és facsoportokkal, napfényes erdők lakója, túlnyomórészt a hegyvidékeken találhatjuk meg. Rendszerint barlangokban alszik, és ott is telel, a meleg bejárati részeket kedveli, például bányatárókban. Ezenkívül faodúkban, sziklahasadékokban is megtalálható. Ha az üreg hőmérséklete októbertől februárig 11-ről például 7 fokra süllyed, a denevéreknek a tél kellős közepén - általában decemberben - át kell költözniük, hogy ismét megfelelő helyet találjanak. A távozásra késztető hőmérsékleti küszöbértéke kortól és nemtől függően kissé változik. A barlangkínálat helyenként korlátozó tényezőnek számít. Nyáron öreg épületek padlásterében is előkerül. Áprilistól októberig mozog. Tápláléka: éjjeli lepkék és bogarak. Berepül egy kisebb területet, és visszhangos tájolórendszere segítségével beméri a rovarokat. Lecsap a zsákmányra, vitorláját összevonva megakadályozza szökését, majd állkapcsával megragadja. A nagyobb zsákmányt faágra telepedve fogyasztja el. Általában alacsonyan, legfeljebb 13 méter magasan vadászik, és szívesen tartózkodik folyók, patakok és tavak mentén. A szabadban akár 23 évig is élhet.

Fogságban igen nehéz tartani. A tájékozódó ultrahangokon kívül mélyebb, jól hallható hangokat is ad ki.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény 2-3, a hím 2 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak szeptember végétől tavaszig tart. A vemhesség a késleltetett megtermékenyüléstől számítva körülbelül 75 napig tart, ennek végén egy utód jön a világra. A nőstény annyira félénk, hogy zavarás esetén azonnal máshová költözik, kicsinyével együtt. Rendszerint több szállásuk is van a közelben, amelyeket ily módon váltogatnak. A kicsik körülbelül 22 naposan már tudnak repülni és 7-8 hetes korukban önállóvá válnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]