Patkósdenevérek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Patkósdenevérek
Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Patkósdenevérek (Rhinolophidae)
(Gray, 1825)
Alcsalád: Rhinolophinae
Nem: Rhinolophus
(Lacépède, 1799)
Szinonimák
  • Histiorhina Van der Hoeven, 1855
  • Aquias Gray, 1847
  • Coelophyllus Peters, 1867
  • Euryalus Matschie, 1901
  • Phyllorhina Leach, 1816
  • Phyllotis Gray, 1866
  • Rhinocrepis Gervais, 1836
  • Rhinomegalophus Bourret, 1951
  • Rhinophyllotis Troughton, 1941
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Patkósdenevérek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Patkósdenevérek témájú kategóriát.

A patkósdenevérek (Rhinolophidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez tartozó család.

A családba egy alcsalád és egy nem tartozik.

A korábban Hipposiderinae alcsaládként idesorolt Hipposideridae-fajokat, manapság külön családnak tekintik.

Ez a család a legelterjedtebb Kelet-Európában.

Jellemzőik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj minden tagjára jellemző a fejlett orrfüggelék, valamint a fejlett echolokációs rendszer. Leginkább rovarokkal táplálkoznak.

Nevüket az orrukon lévő, lebenyes, patkó alakú bőrfüggelékről kapták. Ennek közepén nyereg emelkedik, lándzsa alakú nyúlvánnyal. A fülön nem fülfedő, hanem alapi karéj van. Füleik nagyok, tövükön nem nőttek össze. Az arcorr gömbösen felfúvódott. Farkuk rövid, és teljesen beépül a farokvitorlába. Nyugalmi állapotban az állatok lefelé lógnak, repülőhártyájukba burkolóznak, farkukat hátul felhajtják. Így jobban megtartják testhőmérsékletüket, és az eső is lecsurog róluk, törzsük nem lesz vizes. Csak ritkán „gyalogolnak”. Nagyobb csoportokban, üregekben telelnek át. Szabadon lógnak a mennyezetről. Tájékozódó ultrahangjaikat az orrlyukon keresztül bocsátják ki, szájuk zárva marad. „Radarrendszerük” az állatvilágban létező hasonló készülékek közül a legfejlettebbek közé tartozik.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente 1 utód születik.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 1 nem és 84 faj tartozik:

kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Méhelÿ-patkósdenevér (Rhinolophus mehelyi)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]