Aragonit
| ARAGONIT | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | Vasvirág. |
| Ásványosztály | VII:Borátok, karbonátok, nitrátok. |
| Alosztály | Karbonátok. |
| Ásványcsoport | Aragonitcsoport. |
| Kémiai elnevezése | Kalcium-karbonát. |
| Képlete | CaCO3. |
| Kristályrendszer | Rombos. |
| Megjelenési forma | Álhatszöges, cseppkőszerű, ágas-bogas. |
|
|
|
| Sűrűség | 2,94 g/cm³ |
| Keménység | 3,5-4,0 ] |
| Hasadás | Rosszul hasad. |
| Törés | Kagylós. |
| Szín | Színtelen, fehér, sárgás vagy barnás, ritkán ibolyás. |
| Porszín | Színtelen. |
| Fény | Üvegfényű. |
| Átlátszóság | Átlátszó vagy áttetsző. |
| Oldhatóság | Sósavban pezsegve oldódik. |
| Különleges tulajdonság | Ikerkristályai előfordulnak. |
Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit, vagy mészpát. Kristályai rombos oszlopok sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a vas (Fe) tartalom okozza. A láng hatására kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hullik szét. Kristályait leginkább tömeges kőzetekben, érctelérekben találják. Ólom tartalmú változata a tarnowitzit. A barit (Ba) és stroncium (Sr) tartalmú aragonitot alstonit-nak nevezik. A kalcit hőmérséklet hatására gyakran alakul át aragonittá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Hidrotermásan magas mésztartalmú folyadékokból válik ki magmás kőzetekben utómagmatikus körülmények között. Gyakori az üledékes képződése forrásvizekből, de tömeges kiválásai ismertek tengeri üledékekben más karbonátokkal együtt.
- Ásványtársaságai magmatikus képződésnél: zeolitcsoport ásványai, kalcit, kalkopirit; üledékekben: kalcit, sziderit, limonit és dolomit.
[szerkesztés] Előfordulásai
Németországban Kaiserstuhl vidékén. Csehországben több helyen megtalálható. Jellemző a Spanyolországban az aragóniai előfordulás, amelyről elnevezése származik. Ausztria területén Karintiában található tömegesen. Olaszországban Sziciliában és a Vezúv vidékén fordul elő nagyobb mennyiségben. Jelentős előfordulások vannak Franciaország területén. Az Egyesült Államok területén Arizona és Új-Mexikó szövetségi államokban vannak nagyobb lelőhelyek.
[szerkesztés] Hazai előfordulásai
A magmatikus kőzeteknél gyakori a megjelenése: a Velencei-hegységben és Badacsony területén, de a Balaton- felvidéki bazalthegyek mindegyikén megtalálhatók tűs kristályai. Dorog és Kesztölc közelében több kisebb-nagyobb barlangban (pl.Sátorkő-puszta) cseppköves, fürtös, kristályos előfordulások vannak, melyek a feltört CO2 tartalmú hévizes forrásokból való kiválás eredményei. Tokod, Süttő (Piszke), Bajót, Lábatlan és Tatabánya (Felsőgalla) térségében a mészkövekben gyakran fordul elő aragonit.A Budai-hegyek dolomitjaiban Gellérthegy-en, az Ördög-orom, Csillaghegy, Róka-hegy, Martinovics-hegy kőfejtőiben tiszta fennőtt aragonit kristályok vannak, kalcit, barit, gipsz és goethit társaságában. Budapesten a Gellérthegyben a Szent Iván barlangból egy kutatófúrást mélyítettek 1964-ben, amivel felfedezték az Aragonit barlangot, melynek falait vastag kéregben borították a kristályok. A barlangot a nagyközönség számára nem nyitották meg.
[szerkesztés] Martonháza aragonit barlangja
A szlovákiai Martonházán a Várhegy északkeleti oldalán 660 m magasan nyílik az 1954-ben felfedezett Martonházi-aragonitbarlang, 1972 óta látogatható. A barlang mintegy 400 millió éves fillitekbe ágyazott kristályos mészkőlencsében alakult ki mintegy 95–65 millió évvel ezelőtt. A mészkő egy része hidrotermális hatásra átalakult ankerittá és szideritté. A repedések mentén ezek a kőzetek a beszivárgó csapadékvíz hatására elmállottak, így keletkezett az okker. Ez azután később részben kimosódott, a helyén üregek jöttek létre. A barlangban ma is láthatók a fehér és a kékesszürke színű kristályos mészkőben kialakult okkermaradványok. Mégis a leglátványosabb a folyosók és termek mennyezetét meg oldásfülkéit borító, gombafonalakra emlékeztető ágas-bogas vasvirágcsoportok, vese, tű és spirális alakzatok. Ezek a föld alatti zárt térség sajátos hidrokémiai és klimatikus körülményei között jöttek létre.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Felhasznált források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling publishing co. New York. 1998.
