Ankerit
| Ankerit | |
| Adatok | |
| Névváltozat | Barnapát. |
| Ásványosztály | VII.Borátok, karbonátok, nitrátok. |
| Alosztály | Vízmentes karbonátok. |
| Ásványcsoport | Dolomitcsoport. |
| Képlete | Ca(Fe,Mg,Mn)(CO3)2. |
| Kristályrendszer | Trigonális. |
| Megjelenési forma | Romboéderes kristályok vagy szemcsés tömegek. |
|
|
|
| Sűrűség | 2,9-3,8 g/cm³ |
| Keménység | 3,5-4,0 |
| Hasadás | Minden lap mentén jól hasad. |
| Törés | Egyenetlen. Rideg. |
| Szín | Szürke, fehér vagy kissé vöröses. |
| Porszín | Színtelen. |
| Fény | üvegfényű. |
| Átlátszóság | Áttetsző vagy átlátszatlan. |
| Oldhatóság | Sósavban oldódik |
Az ankerit vas, magnézium és mangán tartalmú karbonátásvány. Gyenge minőségű vasérc. 1825-ben az osztrák Alpokban fedezte fel W. von Haidiger bécsi geológus professzor és Mathias Joseph Ankerről, (1771-1843) a grazi egyetem ásványtani tanszékének professzoráról nevezte el.
Tartalomjegyzék |
Kémiai összetétele [szerkesztés]
- Kalcium (Ca) =19,4%
- Magnézium (Mg) =3,5%
- Mangán (Mn) =2,7%
- Vas (Fe) =16,3%
- Szén (C) =11,6%
- Oxigén (O) =46,5%
Keletkezése [szerkesztés]
Másodlagosan, hidrotermásan keletkezik gyakran szulfidokkal, ritkán arannyal együtt válik ki az oldatokból. Metaszomatikus képződésben is gyakori. Mállás és elszállítódás útján üledékes képződése is előfordul.
Előfordulásai [szerkesztés]
Ausztria területén Stájerországban és Karintiában. Csehországban Pribram vidékén. Németország területén a Fekete-erdőben több helyen Baden-Württemberg tartományban és Freiberg vidékén. Angliában Lancashire környékén. Görögországban Attikán. Az Amerikai Egyesült Államok területén Dél-Dakota szövetségi államban.
Hazai előfordulások [szerkesztés]
Az Erdősmecske területén lévő kőfejtőben kissé elváltozott gránitban találtak ankerittel és manganokalcittal kitöltött vékony telért. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mályinka községtől déli irányban a sötétszürke vagy fekete színű mikrokristályos mészkövet helyenként ankerit erek hálózzák be más ásványkitöltések mellett. Recsken a Tarna pataktól északra egy néhol az1,0 m vastagságot elérő telér húzódik, melynek anyaga kalcit, kvarc és ankerit. Nagybörzsönyhöz tartozó ma már felhagyott ércbányában a Bezina-táró területén több helyen található. A mecseki Kővágószőlős és Bakonya területéhez tartozó érctartalmú üledékekben is megtalálható. Gánt területén a harasztosi bauxittelep aljában találtak ankerit előfordulást. Rudabánya különböző bányáiban a sziderittel együtt termelték is az ankeritet.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com

