Nemzetiség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.[1] Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él.

A nemzetiség ezenkívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. (Például Petőfi magyar, Eminescu román „nemzetiségű” költő volt.)

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetiség két típusa:

  • Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
  • Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmileg a nemzetiségek alakulását az országok területének, határainak megváltoztatása és a népvándorlás (emigráció és immigráció, azaz a ki- és bevándorlás) határozta meg. A nemzetiségek kialakulása a demográfiai és politikai változások természetes velejárója, de következményeit illetően eltérő társadalmi problémát, konfliktusokat jelent a népesség különböző csoportjai között.

Ahol a nemzetiség egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, ott a fennmaradása szempontjából az az egyik fő kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A más etnikumú lakosságnak a földről (lakóhelyről) való elüldözése a népirtás kategóriájába tartozik.

A volt gyarmatok őslakóinak leszármazottait a legtöbb modern, ipari társadalom "törzseknek" tekinti, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tartja. A "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés. Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. A világon számtalan etnikai kisebbség él ilyen változó, hontalan státuszban.

Európában a nemzetiségek ügye pártpolitikai, sőt Európai Uniós politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pld. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. nagyjából az angol "nationality"

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a nemzetiség címszóra a Wikiszótárban!