Grätzer József
| Grätzer József | |
| Született | 1897. február 15. Csanád |
| Elhunyt | 1945. március 18. vagy 25. (48 évesen) Sopron |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Herzog Mária (h. 1934–1939) |
| Gyermekei | Grätzer György |
| Foglalkozása | rejtvényszerző, titkár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Grätzer József (Csanád (Érsekcsanád), 1897. február 15.[1] – Sopron, 1945. március 18. vagy 25.[2][m 1]), a „rejtvénykirály”, rejtvényszerző, Karinthy Frigyes titkára. Ma elsősorban a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv szerzőjeként ismert.
Élete[szerkesztés]
Sokgyermekes családban született, édesapja Grätzer Mór, édesanyja Schwartz Netti. Végigharcolta az első világháborút. Az 1920-as években Karinthy Frigyes titkáraként tevékenykedett, majd 1929-ben mérnöki diplomát szerzett. 1926-tól a Színházi Élet rejtvényoldalának szerkesztője volt, amelyből hamarosan vegyes műfajú rejtvényrovatot hozott létre. Rövidesen annyira népszerű rejtvénykészítő lett, hogy több mint 150 újság vette át a rejtvényeit, és őt magát rejtvénykirályként kezdték emlegetni. 1935-ben szabadalmat is kapott Keresztrejtvény-ábra sokszorosító ipar céljaira, hozzávaló klisé vagy szedés és a keresztrejtvény-ábra nyomtatásához való nyomdatechnikai elemek[3] címmel. Az 1930-as években több kötetet is kiadott, köztük a máig igen népszerű, számos kiadást megért Siccet is. 1934. június 14-én Budapesten házasságot kötött a 15 évvel fiatalabb Herzog Mária Eleonóra Ágotával (1912–1942),[4] Herzog Miksa és Neumann Vilma lányával.[5] 1939-ben elváltak.
Érdekesség, hogy eleinte nem minden újság fizetett rejtvényeinek közléséért, egészen addig, amíg el nem rejtette egy keresztrejtvényben a „Grätzertől lopva” szöveget, amely meg is jelent az egyik lapban. Ezután mindig megkapta a neki járó pénzt.
1944 tavaszán munkaszolgálatra hurcolták, ahol 1945 márciusában a soproni Steiner téglagyárban kiütéses tífuszban halt meg.
Fia Grätzer György matematikus.
Kapcsolata Karinthyval[szerkesztés]
Karinthy Frigyes titkáraként elsősorban a család pénzügyeinek rendbehozatalával volt elfoglalva. Amikor azonban tartós megoldásként a túlköltekezés megszüntetését javasolta munkaadójának, az író felesége, Böhm Aranka elérte, hogy Karinthy elbocsássa a titkárt. Az eseményekről másként és feltehetően kiszínezve emlékezik meg Karinthy Ferenc A titkár című novellájában (itt Politzer néven említi őt) és Karinthy Márton az Ördöggörcsben.
Grätzer közreműködött Karinthy könyveinek kiadásában is. Feltehető, hogy több kötetét ő állította össze. Nevéhez fűződik az 1928-as tízkötetes Karinthy-összkiadás is.
Karinthy a titkári munkaviszony megszűnése után is jó kapcsolatban maradt Grätzerrel. Első könyvéhez ő írta az előszót, és később is recenzálta könyveit.
Művei[szerkesztés]
- Fejtorna, 1932
- Hókusz, 1933
- Rébusz, 1935
- Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok, 1935
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A március 25-i dátum bíróilag lett megállapítva.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1897. évi születések, 6. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ A soproni halotti anyakönyv 1944-1945. évi másodpéldánya (25. kötet), 1945. év 524. folyószám, valamint Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1948. évi halálesetek, 8. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
- ↑ Ügyszám: G8037, lajstromszám: 115723.
- ↑ Herzog Mária Eleonóra halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 518/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 425/134. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Serf András: Rébusz bácsi (hvg.hu)[halott link] (2008. november 2-ai változat. Nem regisztrált felhasználóknak csak ez a nyomtatható változat érhető el.)
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
