Szent Asztrik
Szent Asztrik (ismert még Anasztáz néven is; ? – 1036 vagy 1039) esztergomi, majd az első kalocsai érsek, térítő pap.
Élete [szerkesztés]
Személyét gyakran egynek veszik Radla cseh származású későbbi prágai püspökkel. Radla Szent Adalbert nevelője és társa volt, 972-ben együtt tanultak Magdeburgban. 976-ban II. Ottó császár udvarába jutott. Ottó halála után (983) a már prágai érsek Adalberthez költözött. 992-995 között brewnowi apát volt. Adalberttel együtt jött Magyarországra 996-ben Géza fejedelem kérésére. A Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett. Géza halála után Szent István tanácsosa lett.
999-ben Szent István őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Valószínűleg ekkor kapta meg püspöki kinevezését. A pápától megkapta a kért koronát és a regáliákat. Érdemeiért a pannonhalmi kolostor megkapta ugyanazokat a kiváltságokat, amelyekkel Montecassino rendelkezett. István megbízásából részt vett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai Frankfurtban, 1007-ben. Asztrik, Sebestyén érseket helyettesítette (1000 -1012) megvakulása után. Bár egy idő után vissza szerezte a látását, és újból az érseki székbe került. Asztrikot, viszont az új kalocsai érsekség élére tette Szent István, hogy megtarthassa a rangját. Így létesült a második magyarországi érsekség.
Halálának éve 1036 vagy 1039. A bencés martirológiumba november 12-re ezt írták: „Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségű férfi temetése.”
Források, irodalom [szerkesztés]
- Új Ember katolikus hetilap
- Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 456. o. ISBN 963-05-6800-4 (Aserik címszó)
| Elődje: Sebestyén püspök |
|
Utódja: II. Domonkos |
