Bács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bács (Бач / Bač)
Saint Paul's Church in Bač (Bács).jpg
A Szent Pál római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Bács
Rang városi jellegű település
Polgármester Tomislav Bogunović (DP)
Irányítószám 21420
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 5399 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 110,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bács (Szerbia)
Bács
Bács
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″
Bács weboldala

Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 62 km-re északnyugatra, Zombortól 52 km-re délre, Palánkától 20 km-re északnyugatra fekszik.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatásilag Bácson kívül még öt település tartozik a községhez (zárójelben a települések szerb neve áll):

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bácsi vár, háttérben balról a Szent Pál katolikus templommal, jobbról pedig a ferencesek templomával

Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.

A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.

A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

1941-1944. újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5158 6094 6321 5916 5994 6046 6087 5399[2]

Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4274 70,21
Horvátok 509 8,36
Magyarok 418 6,86
Jugoszlávok 272 4,46
Szlovákok 142 2,33
Cigányok 43 0,70
Németek 42 0,68
Montenegróiak 31 0,50
Muzulmánok 13 0,21
Ukránok 7 0,11
Bunyevácok 4 0,06
Ruszinok 3 0,04
Szlovének 2 0,03
Macedónok 2 0,03
Oroszok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám
Szerbek 3 852
Horvátok 413
Magyarok 399
Szlovákok 127
Cigányok 57
Jugoszlávok 41
Németek 31
Montenegróiak 23
Muzulmánok 17
Ukránok 9
Bunyevácok 4
Ruszinok 4
Macedónok 2
Oroszok 2
Szlovének 2
Bosnyákok 1
Románok 1
Egyéb 48
Nem nyilatkozott 283
Régió 68
Ismeretlen 15

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ferencesek temploma
  • Bácsi vár: a Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526. októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
  • Szent Pál barokk stílusú római katolikus templom: a valamikori bácsi káptalan és a bácsi érsekség székhelye. A plébánia a 11. század óta fennáll, 1688-ban újraalapították. A templom névadója Szent Pál apostol. A templomot 1773-ban emelték, és 1780-ban fejezték be. A torony 1923-ban lett újjáépítve. A templom 1937-ben és 1960-ban fel lett újítva. A templom méretei: hossza 50,5 m, szélessége 25,25 m, magassága 17 m, a torony 60 m magas. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik.
  • Ferences templom: a templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a templomos lovagok temploma lehetett, a 13. századtól ferencesrendi templom. Ez a legrégibb templomépület egész Bácskában. Több ízben is újjá lett építve, de láthatóak a 13. században épült falmaradványok. A templom mai méretei: hossza 42 m, szélessége 14 m, magassága 10 m, a torony magassága 35 m.
  • "Hamam" török fürdő romjai

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt hunyt el 1501-ben Váradi Péter kalocsai érsek, humanista tudós
  • Itt született 1854. október 24-én Déri Miksa mérnök, feltaláló, erőmű építő, a párhuzamos kapcsolású, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója.
  • Itt született 1852. december 10-én Déri Frigyes műgyűjtő, selyemgyáros, aki 1916-ban Bajának, majd a trianoni döntés után 1920-ban Debrecennek ajándékozta gazdag gyűjteményét.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bács témájú médiaállományokat.