Bács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bács (Бач / Bač)
Saint Paul's Church in Bač (Bács).jpg
A Szent Pál római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Bács
Rang városi jellegű település
Polgármester Tomislav Bogunović (DP)
Irányítószám 21420
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 5399 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 110,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bács  (Szerbia)
Bács
Bács
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″
Bács weboldala

Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 62 km-re északnyugatra, Zombortól 52 km-re délre, Palánkától 20 km-re északnyugatra fekszik.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatásilag Bácson kívül még öt település tartozik a községhez (zárójelben a települések szerb neve áll):

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bácsi vár, háttérben balról a Szent Pál katolikus templommal, jobbról pedig a ferencesek templomával

Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.

A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.

A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

1941-1944. újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5158 6094 6321 5916 5994 6046 6087 5399[2]

Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4274 70,21
Horvátok 509 8,36
Magyarok 418 6,86
Jugoszlávok 272 4,46
Szlovákok 142 2,33
Cigányok 43 0,70
Németek 42 0,68
Montenegróiak 31 0,50
Muzulmánok 13 0,21
Ukránok 7 0,11
Bunyevácok 4 0,06
Ruszinok 3 0,04
Szlovének 2 0,03
Macedónok 2 0,03
Oroszok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám
Szerbek 3 852
Horvátok 413
Magyarok 399
Szlovákok 127
Cigányok 57
Jugoszlávok 41
Németek 31
Montenegróiak 23
Muzulmánok 17
Ukránok 9
Bunyevácok 4
Ruszinok 4
Macedónok 2
Oroszok 2
Szlovének 2
Bosnyákok 1
Románok 1
Egyéb 48
Nem nyilatkozott 283
Régió 68
Ismeretlen 15

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ferencesek temploma
  • Bácsi vár: a Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526. októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
  • Szent Pál barokk stílusú római katolikus templom: a valamikori bácsi káptalan és a bácsi érsekség székhelye. A plébánia a 11. század óta fennáll, 1688-ban újraalapították. A templom névadója Szent Pál apostol. A templomot 1773-ban emelték, és 1780-ban fejezték be. A torony 1923-ban lett újjáépítve. A templom 1937-ben és 1960-ban fel lett újítva. A templom méretei: hossza 50,5 m, szélessége 25,25 m, magassága 17 m, a torony 60 m magas. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik.
  • Ferences templom: a templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a templomos lovagok temploma lehetett, a 13. századtól ferencesrendi templom. Ez a legrégibb templomépület egész Bácskában. Több ízben is újjá lett építve, de láthatóak a 13. században épült falmaradványok. A templom mai méretei: hossza 42 m, szélessége 14 m, magassága 10 m, a torony magassága 35 m.
  • "Hamam" török fürdő romjai

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt hunyt el 1501-ben Váradi Péter kalocsai érsek, humanista tudós
  • Itt született 1854. október 24-én Déri Miksa mérnök, feltaláló, erőmű építő, a párhuzamos kapcsolású, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bács témájú médiaállományokat.