Déri Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déri Frigyes
Déri Frigyes Koppay József Árpád festményén
Déri Frigyes Koppay József Árpád festményén
Született1852. december 10.[1]
Bács
Elhunyt1924. október 27. (71 évesen)[1]
Bécs
Állampolgárságamagyar
HázastársaBrix Louise
(h. 1882–1910)
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • műgyűjtő
KitüntetéseiDebrecen díszpolgára (1923)
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Déri Frigyes, Deutsch (Bács, 1852. december 10.Bécs, 1924. október 27.) gyáros, műgyűjtő, a debreceni Déri Múzeum névadója. Testvérei Déri Kálmán festőművész és Déri Miksa mérnök, feltaláló.

Élete[szerkesztés]

Apja Déri Károly (Deutsch Mór) bácskai földbirtokos és kereskedő volt, aki előbb Bajára, majd 1873-ban családjával Bécsbe költözött. Frigyes ott kereskedelmi érettségit tett, majd 1877 körül több selyemgyárat alapított. 1882-ben házasságot kötött Brix Lujzával, de frigyük gyermektelen maradt. Ugyanezen évben kikeresztelkedett és felvette a Déri családnevet, akárcsak testvérei az 1880-as években. Jövedelmét értékes könyvtárra és műgyűjteményre fordította. Gyűjteményét bécsi lakásában és stájerországi vadászkastélyában helyezte el és felesége 1910-es halála után múzeummá kezdte szervezni. 1916-ban megvásárolta Baján a ferencesek 5 holdas parkját, és ott közművelődési könyvtárat állított fel. A parkot később a városnak ajándékozta és jelenleg az ő nevét őrzi Déri-kert néven. 1919-ben 50 000 darabból álló és 10 millió aranykoronát meghaladó értékű régészeti, képzőművészeti, numizmatikai, könyv- és kéziratgyűjteményét felajánlotta a magyar államnak, 1920-ban pedig Debrecen városának adományozta (eredetileg Bajának szerette volna). Ezen nemes tetteiért kormányfőtanácsosi címet kapott, illetve Debrecen díszpolgárává választották. A múzeum új épületére szánt hatalmas felajánlásának gyors elértéktelenedése és végrendelkezés nélküli váratlan halála miatt, nem érhette meg annak elkészültét. A bécsi Zentralfriedhofban nyugszik. A műkincsek befogadására 1928-ban készült el a róla elnevezett múzeum főépülete.

Emléke[szerkesztés]

  • Debrecenben a róla elnevezett múzeum
  • Baján mellszobor a róla elnevezett Déri-kertben

Irodalom[szerkesztés]

  • Sőregi János (szerk.) 1939: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. 2. kiad. Debrecen, 10-12.
  • Lakner Lajos: Déri Frigyes és múzeuma. Debrecen, 2014.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03252.htm, Déri Frigyes, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]